Meddig fizet a munkáltató, ha beteg vagy Németországban?
Ha betegség miatt nem tudsz dolgozni, és nem a saját hibádból lettél beteg, a munkáltató a törvény szerint legfeljebb hat hétig fizeti tovább a béredet (Entgeltfortzahlung), új munkahelyen csak négy hét után (EFZG 3. §).
Új munkahelyen a munkaviszonyodnak már négy hete megszakítás nélkül kell tartania (EFZG 3. § (3)). A DAK betegpénztár tájékoztatója szerint, ha az első négy hétben leszel beteg, általában a betegpénztár fizet táppénzt, az ötödik héttől pedig a munkáltató fizeti tovább a béredet, legfeljebb hat hétig.
Ha a hat hét letelt, és még mindig beteg vagy, a betegpénztártól (Krankenkasse) táppénz (Krankengeld) járhat. Ez a rendszeres bruttó béred 70%-a, de nem lehet több, mint a nettó béred 90%-a, és a béredet csak a járulékalap felső határáig veszik figyelembe (SGB V 47. § (1), (6)). A DAK szerint ebből még levonják a nyugdíj-, a munkanélküli- és az ápolásbiztosítási járulékodat.
Ugyanazzal a betegséggel három éven belül legfeljebb 78 hétig jár táppénz, és ebbe a munkáltató által fizetett hat hét is beleszámít (SGB V 48. § (1), (3), 49. § (1)).
Minijobban a munkáltató ugyanúgy fizet, de a hat hét után a minijobra nem jár táppénz, mert a minijob után nem fizetsz betegbiztosítási járulékot (DAK). Ha magánbiztosítónál vagy biztosítva, a betegpénztári táppénz rád nem vonatkozik: kérdezd meg a biztosítódat, mit fizet.
Ha ugyanazzal a betegséggel újra beteg leszel, a munkáltató nem kezdi elölről a hat hetet. Újra akkor jár, ha közben legalább hat hónapig nem voltál ezzel beteg, vagy ha az első alkalom kezdete óta tizenkét hónap eltelt (EFZG 3. § (1)).
Ha a munkaviszony közben más okból ér véget, például lejár a határozott idejű szerződésed, a bérfolytatás is véget ér (EFZG 8. § (2)).
Ez a cikk arra szól, aki német munkaszerződéssel dolgozik Németországban. Ha magyar cég küldött ki (A1-igazolással), a betegség idejére járó bérre jellemzően a magyar szabályok vonatkoznak: a kiküldöttekre is kötelező német munkafeltételek listájában ez nem szerepel (AEntG 2. § (1)). Ha a kiküldetés 12 hónapnál tovább tart (bejelentéssel 18 hónapnál), a német munkafeltételek szinte mind rád is vonatkoznak (AEntG 13b. §). Kiküldöttként kérdezd meg a munkáltatódat vagy a magyar nyelvű tanácsadót (lásd lent).
Hasznos volt? Ilyeneket küldünk levélben is.
Új magyar szakemberek a listán, friss állások és útmutatók, Németország magyarjainak. A levélben a munkaközvetítésünket is ajánljuk. Ingyenes, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
Dupla megerősítéses feliratkozás — a címedet csak a hírlevélhez használjuk. Adatvédelem
Kimehetsz a lakásból, ha beteg vagy?
Igen, kimehetsz, hacsak az orvos nem rendelt el szigorú ágynyugalmat: a betegállomány nem házi őrizet. A német szakszervezeti szövetség (DGB) tanácsadója szerint nem kell szigorú ágynyugalomban lenned, de semmi olyat nem csinálhatsz, ami hátráltatja a gyógyulásodat.
A Barmer betegpénztár szerint a szükséges utak betegen is rendben vannak: bevásárlás, patika, orvos, posta.
Ha viszont az orvos szigorú ágynyugalmat rendelt el, azt be kell tartanod (Barmer). Hogy a te betegségednél mi fér bele, azt az orvosod tudja megmondani.
El kell mondanod a főnöknek, mi bajod?
Általában nem kell elmondanod, mi bajod. A DGB tanácsadója szerint a diagnózis titok: „Nein, die Diagnose ist geheim.”
Az elektronikus betegpapírból (eAU) a munkáltató a törvény szerint többek között ezeket kérheti le a betegpénztártól: a nevedet, a betegállomány kezdetét és végét, azt a napot, amikor az orvos megállapította, hogy nem tudsz dolgozni, azt, hogy első vagy folytató igazolásról van-e szó, és azt, hogy baleset okozhatta-e (SGB IV 109. § (1)). A diagnózis nincs köztük, és a Barmer betegpénztár szerint az elektronikus betegpapírral a diagnózist nem is küldik el a munkáltatónak.
Kivétel, ha élelmiszerrel dolgozol, például hús-, tej- vagy halfeldolgozásban, illetve éttermi vagy közétkeztetési konyhán. Ha ilyenkor fertőző hasmenéses betegséged (például szalmonellafertőzésed), A- vagy E-típusú vírusos májgyulladásod, illetve élelmiszerrel továbbadható fertőzött sebed vagy bőrbetegséged van, azt késedelem nélkül jelezned kell a munkáltatónak. A teljes listát az IfSG 42. § (1) bekezdése tartalmazza, a bejelentési kötelezettséget pedig a 43. § (2) bekezdése írja elő.
Kaphatsz telefonon betegpapírt?
Igen, egyelőre: ha törvényes betegpénztárnál vagy biztosítva, a rendelő ismer, és enyhék a tüneteid, telefonon is kaphatsz betegpapírt (a köznyelvben táppénzes papírt, németül Krankschreibung), legfeljebb öt napra. Az orvosok, a kórházak és a betegpénztárak közös döntéshozó testületének (G-BA) irányelve szerint, ha nincsenek súlyos tüneteid, az orvos telefonos kikérdezés alapján is igazolhatja, hogy nem tudsz dolgozni, első alkalommal legfeljebb öt naptári napra (AU-RL 4. § (5a)).
Ez a törvényes betegpénztárnál biztosítottakra vonatkozik, és az kell hozzá, hogy a rendelő korábbról személyesen ismerjen. Telefonon akkor igazolhatják, ha videós rendelés nem lehetséges (AU-RL 4. § (5), (5a)). A szövetségi kormány tájékoztatója szerint az orvos dönti el, elég-e a telefon, vagy be kell menned.
Videós rendelésen is kaphatsz betegpapírt: ha a rendelő még nem ismer, első alkalommal legfeljebb három, ha már ismer, legfeljebb hét naptári napra (AU-RL 4. § (5)).
A szövetségi kormány tájékoztatója szerint a telefonon kapott betegpapírt telefonon nem lehet meghosszabbítani: ha utána is beteg vagy, be kell menned a rendelőbe. Kivétel, ha az első betegpapírt személyes orvoslátogatás után kaptad.
A kormánykoalíció frakciói megállapodtak abban, hogy a telefonos betegpapírt eltörlik, és az első betegnaptól kötelező lesz az orvosi igazolás. A szövetségi kormány tájékoztatója szerint, amíg ez nem valósul meg, a mostani szabályok érvényesek.
Betegen is felmondhatnak?
Igen, betegállomány alatt is felmondhatnak. A DGB szerint elterjedt tévhit, hogy betegen nem lehet felmondani: a felmondást akár a betegágyhoz is elküldhetik.
Más a helyzet, ha a felmondás oka maga a betegség. Ha a munkaviszonyod több mint hat hónapja tart, és az üzemben rendszerint tíznél többen dolgoznak, ehhez szigorú feltételek kellenek: a DGB szerint egy-egy influenza vagy fertőzés nem elég. Az első hat hónapban és kis üzemben ez a védelem nem jár (KSchG 1. § (1), 23. § (1)).
Ha a munkáltató a betegség miatt mond fel, a béredet ettől még fizetnie kell, amíg beteg vagy, legfeljebb a betegség kezdetétől számított hat hét végéig, akkor is, ha közben megszűnik a munkaviszony (EFZG 8. § (1)).
A törvény szerint a felmondás érvényességét attól számított három héten belül lehet a munkaügyi bíróság előtt vitatni, hogy a felmondás megérkezett hozzád (KSchG 4. §). Ez a határidő kis üzemben is érvényes (KSchG 23. § (1)). Ha betegen felmondtak, és nem tudod, mi a teendő, kérj tanácsot (lásd lent).
Mit kell tenned, ha beteg lettél?
Szólj a munkáltatónak késedelem nélkül, hogy beteg vagy, és nagyjából meddig tart (EFZG 5. § (1)). Ha kölcsönzött dolgozó vagy, a munkáltatód a kölcsönző cég (Zeitarbeitsfirma), ezért neki is szólnod kell (AÜG 1. § (1)). Ezt az elektronikus betegpapír sem intézi el helyetted: a szövetségi kormány tájékoztatója szerint a munkáltatót továbbra is neked kell értesítened.
Ha három naptári napnál tovább vagy beteg, orvosi igazolás kell, legkésőbb a harmadik betegnapot követő első munkanapon. A munkáltató korábban, akár az első naptól is kérheti (EFZG 5. § (1)).
Ha törvényes betegpénztárnál (gesetzliche Krankenkasse) vagy biztosítva, a papírt nem kell leadnod: az orvos elektronikusan küldi el a betegpénztárnak, a munkáltató pedig onnan kéri le. A papír leadása helyett annyi a dolgod, hogy időben megállapíttasd az orvossal, hogy nem tudsz dolgozni, és várhatóan meddig (EFZG 5. § (1a)). A munkáltatónak ettől függetlenül szólnod kell.
Kivétel, ha magánháztartásban dolgozol minijobban, vagy ha a betegpapírodat olyan orvos állítja ki, aki nem vesz részt a betegpénztári ellátásban (például magánorvos vagy külföldi orvos). Ilyenkor az igazolást neked kell leadnod (EFZG 5. § (1a)).
Ha magánbiztosítónál (private Krankenversicherung) vagy biztosítva, az orvosi igazolást továbbra is neked kell leadnod a munkáltatónak.
Mi a teendő, ha Magyarországon leszel beteg?
Ha a betegség kezdetén külföldön, például otthon, Magyarországon vagy, a lehető leggyorsabban szólj a munkáltatónak: mondd meg, hogy beteg vagy, meddig tart várhatóan, és mi a címed ott. Az értesítés költségét a munkáltató fizeti (EFZG 5. § (2)).
Ha törvényes betegpénztárnál vagy biztosítva, a betegpénztárnak is késedelem nélkül jelezd. Ha a betegpénztár egy héten belül nem kap értesítést, a táppénz addig szünetelhet (SGB V 49. § (1)). Ha betegen visszatérsz Németországba, azt is jelezd a munkáltatónak és a betegpénztárnak (EFZG 5. § (2)).
A magyar orvos igazolását az elektronikus rendszer nem küldi el helyetted: ezt neked kell eljuttatnod a munkáltatónak (EFZG 5. § (1), (1a)). Hogy a betegpénztárnak hogyan küldd el, azt kérdezd meg tőlük. A Barmer szerint a külföldi igazolásnak a betegség idejét és jellegét is rögzítenie kell, ezért egy ilyen papírból a munkáltató láthatja, mi bajod.
A Barmer betegpénztár szerint az Európai Unión belül ugyanazok a jogaid és kötelezettségeid, mint Németországban: értesítened kell a munkáltatót, és orvosi igazolást kell bemutatnod. Az igazolásból egyértelműen derüljön ki, hogy a betegség miatt dolgozni sem tudsz (Barmer). A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) egy Európai Unión kívül kiállított igazolásnál ezt tekintette feltételnek (5 AZR 284/24).
Ha már táppénzt (Krankengeld) kapsz, és haza akarsz utazni, a Barmer szerint előtte egyeztetned kell a betegpénztáraddal.
Hol kérhetsz tanácsot?
- Ingyen, magyarul, névtelenül is kérhetsz tanácsot a német szakszervezeti szövetség (DGB) Faire Mobilität tanácsadóitól: 0800 0005614 (hétfőtől csütörtökig 9–12 és 13–17 óra), tanacsadas@faire-mobilitaet.de.
- A táppénzről (Krankengeld) és a betegpapír beküldéséről a saját betegpénztárad ad tájékoztatást.