Kint dolgoztál? Jár utána nyugdíj?

Összeszámolják a kinti és az itthoni éveket?

Igen, a jogosultság megállapításához. Az uniós koordinációs rendelet szerint az ország a más tagállamban szerzett biztosítási időt úgy veszi figyelembe, mintha a saját jogszabályai szerint szerezték volna (883/2004/EK rendelet 6. cikk).

Példa: az osztrák öregségi nyugdíjhoz legalább 180 biztosítási hónap kell, ebből legalább 84 munkából (APG 4. § (1)). Az osztrák nyugdíjbiztosító (PVA) tájékoztatása szerint a más EU-/EGT-államban szerzett időket a jogosultság vizsgálatánál figyelembe veszik — tehát nem kell mind a 180 hónapot Ausztriában ledolgozni.

Melyik ország fizeti a nyugdíjat?

Minden ország a saját részét. A Magyar Államkincstár szerint minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat.

A PVA szerint az osztrák nyugdíjat mindig kizárólag az osztrák biztosítási hónapok és járulékalapok szerint számolják — a magyar évekért Ausztria nem fizet: azokért Magyarország fizet, a saját szabályai szerint.

Mi van, ha csak pár hónapot dolgoztam kint?

Az uniós főszabály szerint egy ország nem köteles fizetni az egy évnél rövidebb időért, ha abból önmagában nem keletkezne jogosultság — ezt az időt viszont a többi érintett ország figyelembe veszi (883/2004/EK rendelet 57. cikk).

Ausztriában ennél kedvezőbb a szabály: a PVA szerint a pénzszámla (Pensionskonto, APG) alapján számolt öregségi nyugdíjnál — ez az 1955-ben és később születetteké — akkor is keletkezhet jogosultság, ha 12-nél kevesebb osztrák biztosítási hónapod van. A többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell: például a kint és itthon összeszámolt legalább 180 biztosítási hónapnak.

Mennyi osztrák nyugdíj jár pár év munka után?

Minden évben a bruttó jövedelmed 1,78 százaléka kerül az osztrák nyugdíjszámládra, a tizenharmadik és a tizennegyedik havival együtt. A törvény szerint 2005-től a kontószázalék 1,78%, az éves járulékalap felső határáig (APG 12. § (1)–(2)); az AK Wien szerint a nyugdíjbiztosító ehhez az év összes járulékalapját összeadja, a különjuttatásokkal együtt.

A havi bruttó nyugdíj a számlán összegyűlt összeg (Gesamtgutschrift) tizennegyed része, és évente 14-szer jár (APG 5. § (1); AK Wien).

Példa: havi 3 000 € bruttóval, évi 14 fizetéssel egy év 42 000 €, ennek 1,78%-a 747,60 €. Öt év alatt ez 3 738 €, tizennéggyel osztva 267 € bruttó havi nyugdíj, évente 14-szer. A számlán lévő összeget évente a bérek alakulásához igazítva felértékelik (APG 12. § (3)) — a példa ezt nem számolja. Ha a korhatár előtt mész nyugdíjba, a havi összeg csökken (APG 5. § (2)).

Ha magyar munkáltató küldött ki Ausztriába, legfeljebb 24 hónapra, kiküldetésben a magyar jogszabályok hatálya alatt maradtál (883/2004/EK rendelet 12. cikk): ez az idő a magyar nyugdíjadba számít, nem az osztrák nyugdíjszámládra.

Hol nézhetem meg a saját osztrák nyugdíjszámlámat?

Online ID Austriával bármikor, ID Austria nélkül pedig postán kérheted, ingyen. Az osztrák nyugdíjbiztosító (PVA) szerint a nyugdíjszámla ID Austriával online lekérdezhető, és ha az internetes szolgáltatást nem használod, a számlakivonatot postán küldi el; a lekérdezés díjmentes, és nem kell hozzá semmilyen irat (oesterreich.gv.at).

A kivonaton a „Gesamtgutschrift” (összes jóváírás) az eddig összegyűlt éves bruttó nyugdíjad: ezt 14-gyel osztva kapod a havi bruttó összeget, amit évente 14-szer fizetnek (APG 5. § (1)).

• Online: nyisd meg a meinesv.at/pktesv oldalt (a PVA neuespensionskonto.at oldalán a „Konto-Login mit ID Austria” gomb is ide visz), és lépj be ID Austriával.
• ID Austria nélkül: hívd a PVA ügyfélszolgálatát (Ausztriából 050 303 87000, külföldről +43 50 303 87000), és kérd a nyugdíjszámla-kivonatot postán.
• Önálló vállalkozóként az SVS kezeli a számládat: ügyfélszolgálat 050 808 808 (külföldről +43 50 808 808); vállalkozóként FinanzOnline-on is eléred (BMF).
• Alkalmazottként a FinanzOnline-ban ne keresd: ott a nyugdíjszámla csak vállalkozóknak és önálló képviseleti joggal rendelkezőknek érhető el (BMF).

Hol és hogyan igényeljem a nyugdíjat?

A nyugdíj nem indul magától: kérelmet kell benyújtanod. A Magyar Államkincstár szerint főszabály szerint abban az országban, ahol élsz, és ez a kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol nyugdíjra jogosító időt szereztél. Nem kell minden országban külön kérni.

A kérelemben jelezd a külföldi biztosítási idődet — a PVA szerint ilyenkor az illetékes biztosító maga veszi fel a kapcsolatot a többi ország biztosítójával.

Időben kérd az osztrák nyugdíjat. Ha a korhatár elérése és a többi feltétel teljesülése után egy hónapon belül kéred, a nyugdíj a feltételek teljesülésétől jár (ha ez nem hónap elsejére esik, a következő hónap elsejétől). Ha később kéred, csak a kérelem utáni hónap elsejétől (ha a kérelmet hónap elsején nyújtod be, attól a naptól): a kimaradt hónapokat utólag nem fizetik ki (ASVG 86. § (3) 2., 223. § (2)).

Az uniós szabály szerint a kérelem benyújtásának napja minden érintett országban irányadó (987/2009/EK rendelet 45. cikk (5)), így az itthon benyújtott kérelem napja az osztrák kérelem napja is. Kivétel: ha a kérelemben a felhívás ellenére sem jelzed, hogy más országban dolgoztál vagy éltél, ott csak az a nap számít, amikor ezt pótolod (45. cikk (6)).

• Magyarországon: Magyar Államkincstár — az „Európai uniós nyugdíjügyek” oldalán az igénybejelentő lap, amelyen a külföldi időt jelzed.
• Ausztriában élve: az illetékes osztrák nyugdíjbiztosítónál nyújtod be (alkalmazottként ez jellemzően a PVA); a magyar idődet ott jelzed.
• Németországban élve: a német nyugdíjbiztosítónál (Deutsche Rentenversicherung) nyújtod be; a magyar idődet ott jelzed.
• Tartsd meg a kinti munkáltatói igazolásokat és a biztosítási számodat — a külföldi időt az adott ország biztosítója igazolja.

Németországban dolgoztam: kell az öt év?

Nem kell mind az öt évet Németországban ledolgoznod: a magyar éveid is beleszámítanak. A német öregségi nyugdíjhoz (Regelaltersrente) 5 év általános várakozási idő kell (SGB VI 50. § (1)), és a Deutsche Rentenversicherung (DRV) szerint ehhez a más EU-tagállamban szerzett biztosítási időt is figyelembe veszik: a német és a külföldi időt összeszámolják.

A DRV szerint ahhoz, hogy Németország fizessen, általában legalább egy év német biztosítási idő kell. Ha ennél rövidebb ideig voltál Németországban biztosított, ezt az időt a másik tagállam nyugdíjbiztosítója veszi figyelembe és téríti meg — a német hónapjaid így sem vesznek el. Ha magyar munkáltató küldött ki Németországba, legfeljebb 24 hónapra, kiküldetésben a magyar jogszabályok hatálya alatt maradtál (883/2004/EK rendelet 12. cikk): ez az idő a magyar nyugdíjadba számít.

A rendes német öregségi nyugdíj (Regelaltersrente) a német korhatártól jár: az 1964-ben vagy később születetteknek a 67. életév betöltésétől (SGB VI 35. §), a korábban születetteknek átmeneti szabály szerint, legkorábban 65 évesen (SGB VI 235. §).

Visszakérhetem a befizetett német nyugdíjjárulékot?

Általában nem, mert uniós állampolgárként a járulékod a nyugdíjadba számít. A DRV szerint az EU-tagállamok polgárai csak akkor kérhetik vissza a német járulékot, ha elérték a német korhatárt, és a járulékfizetési idejük a többi tagállamban szerzett idővel együtt is 60 hónapnál kevesebb.

A visszatérítés kérelemre jár, csak a járuléknak arra a részére, amelyet te magad fizettél, és utána ezekből a befizetésekből később semmilyen igény nem származik (DRV). Döntés előtt kérj tájékoztatást a nyugdíjbiztosítótól.

Svájcban dolgoztam: mi lett a nyugdíjammal?

Nem veszett el: Svájcban már egy teljes év után jár állami nyugdíj. Az AHV-törvény szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, akinek legalább egy teljes évnyi jövedelmet, nevelési vagy gondozási jóváírást írtak jóvá (AHVG 29. cikk (1)).

Uniós állampolgárként a svájci AHV-nyugdíjat külföldön is megkaphatod, jellemzően a helyi pénznemben (ch.ch). Ezért a befizetett AHV-járulékot nem kérheted vissza: visszatérítés csak annak jár, akinek a hazájával nincs ilyen egyezmény (AHVG 18. cikk (3); ch.ch).

Magától nem jár: ha már Magyarországon élsz, a svájci nyugdíjkorhatár elérésekor kérheted. A genfi Svájci Kiegyenlítő Pénztár (Schweizerische Ausgleichskasse) megmondja, hogyan, és melyik külföldi összekötő szervhez fordulj (ch.ch).

Ha magyar munkáltató küldött ki Svájcba, legfeljebb 24 hónapra, a kiküldetés alatt a magyar társadalombiztosítási szabályok alatt maradtál (BSV): ez az idő a magyar nyugdíjadba számít, nem a svájciba.

Elfelejtett svájci nyugdíjpénztári pénz: hogyan találom meg?

Ingyen megkeresi a Zentralstelle 2. Säule. Ez a svájci állami központi hivatal évente megkapja minden nyugdíjpénztártól és szabad-átjárási számlától azok listáját, akiknek náluk pénze van (FZG 24a. cikk), kérésre összeveti a te adataiddal, és az eredményt postán küldi meg; a kérelem díjmentes (Zentralstelle 2. Säule).

Munkahelyi nyugdíjpénztári (második pilléres, BVG) pénzed akkor lehet, ha alkalmazottként dolgoztál Svájcban: az öregségi megtakarítás a 24. életév betöltése utáni január 1-jétől, a kötelező kereseti határ fölött kötelező (BVG 7. cikk (1)). Hogy fizettél-e, a svájci bérpapírodon látod (Zentralstelle 2. Säule).

Ha végleg elköltöztél Svájcból, a pénzt főszabály szerint kérheted készpénzben (FZG 5. cikk (1) a)), a kötelező részt azonban nem, ha egy EU-tagállamban kötelezően biztosított vagy, például ott dolgozol (FZG 25f. cikk). Ez a rész a tiéd marad, és a nyugdíjpénztári pénzt külföldön is megkaphatod (ch.ch).

• Kérelem: a Zentralstelle 2. Säule űrlapján, postán (Sicherheitsfonds BVG, Postfach 1023, 3000 Bern 14) vagy e-mailben (info@zentralstelle.ch).
• Ha tudod, melyik nyugdíjpénztárnál voltál, közvetlenül nekik is írhatsz (Zentralstelle 2. Säule).
• A Zentralstelle nem fizet ki és nem dönt: a talált pénzt annál a pénztárnál kell kérned, amelyiket megnevezi.

Elhunyt a párom, aki Ausztriában dolgozott: jár özvegyi nyugdíj?

Járhat, akkor is, ha Magyarországon éltek. Az osztrák törvény szerint a biztosított házastárs halála után az özvegynek özvegyi nyugdíj (Witwen- vagy Witwerpension) jár (ASVG 258. § (1)), és ugyanez vonatkozik a bejegyzett élettársra is (oesterreich.gv.at). Az uniós szabály szerint a nyugdíjat nem csökkenthetik azért, mert másik tagállamban élsz (883/2004/EK rendelet 7. cikk).

Élettársnak nem jár. Az oesterreich.gv.at szerint az élettársi kapcsolatban élő hátramaradottnak nincs joga özvegyi nyugdíjra; ehhez házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat kell. Ez az osztrák szabály: a magyar özvegyi nyugdíjra az élettárs is jogosult lehet, ha egy éve együtt éltek és gyereketek született, vagy tíz éve együtt éltek (Tny. 45. § (2)). Az elvált házastárs további feltételekkel akkor lehet jogosult, ha az elhunyt a haláláig tartásdíjat fizetett neki (ASVG 258. § (4)).

Feltétel, hogy az elhunytnak meglegyen a várakozási ideje. Ez teljesül, ha már nyugdíjas volt (oesterreich.gv.at); ha nem, és a halálakor 50 évesnél fiatalabb volt, főszabály szerint az utolsó 10 évben legalább 60 biztosítási hónap kell, idősebb korban több (ASVG 236. § (1)–(2)). Akkor is teljesül, ha összesen legalább 180 járulékhónapja volt (236. § (4)). Az uniós szabály szerint ebbe a magyar biztosítási idő is beleszámít (883/2004/EK rendelet 6. cikk), az osztrák rész összegét viszont csak az osztrák idő alapján számolják.

Az összeg az elhunyt nyugdíjának 0–60 százaléka. Azon múlik, hogyan aránylott egymáshoz a két házastárs jövedelme a halál előtti két naptári évben: egyforma jövedelemnél 40 százalék, és minél kevesebbet kerestél, annál magasabb, legfeljebb 60 százalék (ASVG 264. § (2)–(4)).

Ha a halálkor 35 évesnél fiatalabb voltál, és a házasság 10 évnél rövidebb ideig tartott, az özvegyi nyugdíj főszabály szerint 30 hónapig jár. Ez a korlát nem vonatkozik rád például, ha a házasságban gyereketek született (ASVG 258. § (2)–(3)).

Nem jár magától: kérni kell. Ha a halál után hat hónapon belül kéred, a halál utáni naptól jár; ha később, csak a kérelem napjától (ASVG 86. § (3) 1.; oesterreich.gv.at). Itthon is kérheted, a Magyar Államkincstárnál: az uniós szabály szerint a lakóhelyed szerinti országban kell kérni, és a kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az elhunyt nyugdíjra jogosító időt szerzett (Magyar Államkincstár). A kérelemben jelezd, hogy az elhunyt Ausztriában is dolgozott.

A gyerek árvaellátást (Waisenpension) kaphat: 18 éves koráig, és ha iskolába jár vagy szakmát tanul, legfeljebb 27 éves koráig — 18 év fölött ezt külön kell kérni (ASVG 252. §, 260. §).

Ha az elhunytat magyar munkáltató küldte ki Ausztriába, legfeljebb 24 hónapra, a kiküldetés alatt a magyar jogszabályok hatálya alatt maradt (883/2004/EK rendelet 12. cikk): ez az idő a magyar özvegyi nyugdíjba számít, nem az osztrákba. A magyar özvegyi nyugdíj feltételei mások; erről a Magyar Államkincstár tájékoztat.

Mennyi svájci nyugdíj jár pár év munka után?

Minden teljes svájci évért nagyjából a teljes svájci állami nyugdíj negyvennegyed része jár. Teljes nyugdíjat az kap, akinek annyi járulékéve van, mint az évjáratának, a 20. életév betöltése utáni január 1-jétől a korhatár előtti év végéig: ez jellemzően 44 év (AHVG 29bis. és 29ter. cikk). Akinek kevesebb, résznyugdíjat (Teilrente) kap, a svájci éveinek a 44-hez mért arányában (AHVG 38. cikk; AHVV 52. cikk).

A teljes nyugdíj összege a svájci átlagjövedelmedtől függ: a Svájcban szerzett, járulékköteles jövedelmeid összegét elosztják a svájci járulékéveid számával (AHVG 30. cikk). 2026-ban a teljes havi öregségi nyugdíj legalább 1 260, legfeljebb 2 520 frank, a legmagasabb évi 90 720 frank átlagjövedelemtől jár (AHVG 34. cikk; AHV/IV 3.01 tájékoztató).

Példa: havi 6 000 frank bruttó, évente 12-szer, az évi 72 000 frank. Ehhez 2026-ban 2 278 frank teljes havi nyugdíj tartozik (44-es skála). Öt teljes svájci év a 44 év 11,36 százaléka, így a havi nyugdíj 2 278 × 11,36% ≈ 259 frank, egész frankra kerekítve (AHVV 52–53. cikk). A példa egy személyre, 2026-os összegekkel számol; a nyugdíjakat Svájc általában kétévente a bérek és az árak alakulásához igazítja (AHVG 33ter. cikk).

2026-tól decemberben 13. nyugdíj is jár: az abban az évben kapott öregségi nyugdíj tizenketted része, mindenkinek, akinek decemberben öregségi nyugdíja van (AHVG 34ter. cikk; AHV/IV 3.01 tájékoztató). Egész évre ez még egy havi összeg, a példában további 259 frank.

Ha a nyugdíjad legfeljebb a legkisebb teljes nyugdíj 20 százaléka (2026-ban 252 frank), évente egyszer fizetik ki, de kérheted havonta is (AHVG 44. cikk (2)). Uniós állampolgárként a kis svájci nyugdíjat is nyugdíjként kapod: egyösszegű kifizetést (Pauschalabfindung) Svájc csak bizonyos Európán kívüli országok polgárainak adhat (BSV).

Házasoknál más lehet az összeg. A házasság azon éveinek jövedelmét, amikor mindketten Svájcban voltatok biztosítva, megfelezik, és fele-fele arányban írják jóvá, például amikor mindketten elérték a korhatárt, vagy váláskor (AHVG 29quinquies. cikk).

A saját svájci adataidat ingyen megnézheted. Az egyéni nyugdíjszámlád (IK) kivonatát díjmentesen kérheted, külföldön élve a genfi Svájci Kiegyenlítő Pénztártól (AHVV 141. cikk); ezen a svájci járulékéveid és jövedelmeid látszanak. Becslést a pénztár online ESCAL-kalkulátora ad, Svájcban és külföldön élőknek is; az eredmény csak tájékoztató, nem kötelező érvényű (AHV/IV).

A nyugdíj nem jár magától: kérni kell. Magyarországon élve itthon is benyújthatod, és egyetlen kérelem minden érintett országban elindítja az eljárást, Svájcban is (AHV/IV 3.01 és 880 tájékoztató).

• Kivonat online: az ahv-iv.ch „Bestellung Kontoauszug” oldalán a „Wohnen Sie im Ausland?” link a Svájci Kiegyenlítő Pénztár eCdC-portáljára visz. Ott Magyarországot is kiválaszthatod; kell hozzá a svájci AHV-számod és a személyi igazolványod.
• Ha nincs meg az AHV-számod, az eCdC-portálon a „Meine AHV-Nummer beantragen” szolgáltatással kérheted.
• Becslés: az ahv-iv.ch „Online Rentenschätzung (ESCAL)” oldaláról.
• Kérelem: Magyarországon a Magyar Államkincstárnál; a kérelemben jelezd a svájci éveidet.

Hollandiában dolgoztam: mi lett a nyugdíjammal?

Nem veszett el: minden év, amíg Hollandiában biztosított voltál, a teljes holland állami nyugdíj 2 százalékát éri. A holland nyugdíjintézet (SVB) szerint az állami nyugdíjat (AOW) az építi, aki Hollandiában él vagy dolgozik: a holland korhatár előtti 50 évben minden biztosított év 2 százalék, és aki mind az 50 évben biztosított volt, teljes AOW-t kap.

Akkor is biztosított voltál, ha Magyarországon éltél, de Hollandiában dolgoztál alkalmazottként, kölcsönzőn keresztül is, és ott vonták le a béredből az adót és a járulékot (SVB). Ha viszont egy másik ország, például Magyarország kiküldetési igazolásával (A1) dolgoztál Hollandiában, az SVB szerint nem voltál holland biztosított: ha magyar munkáltató küldött ki, legfeljebb 24 hónapra, a magyar jogszabályok hatálya alatt maradtál (883/2004/EK rendelet 12. cikk), és ez az idő a magyar nyugdíjadba számít.

Legalább egy év kell. Az SVB szerint aki 1950. január 1-jén vagy később született, és egy évnél rövidebb ideig volt biztosított, nem kap AOW-t. Az ennél rövidebb holland időt az uniós szabály szerint a többi érintett ország veszi figyelembe (883/2004/EK rendelet 57. cikk).

Mennyi? 2026. július 1-jétől a teljes AOW havi bruttó összege egyedül élőnek 1 662,16 €, házasnak vagy együtt élőnek személyenként 1 139,39 € (SVB). Minden biztosított év ennek 2 százaléka: 5 holland év után például 10 százalék, egyedül élőnek kb. 166 € bruttó havonta. Az összegeket félévente módosítják, és az is számít, hogy egyedül élsz-e, vagy valakivel együtt (SVB).

Magyarországra is utalják: az SVB a SEPA-országokba, így Magyarországra is, a hónap 24. napja körül, euróban fizet. A kis AOW-t kérésre negyedévente vagy évente is fizetik, egy összegben viszont nem lehet felvenni. Hogy mennyi adót vagy egészségügyi hozzájárulást vonnak le belőle, az országonként és helyzetenként más (SVB).

Később kapod, mint a magyar nyugdíjat. A holland korhatár az 1961. január 1. és 1964. szeptember 30. között születetteknek 67 év 3 hónap; a fiatalabbaknak a várható élettartamtól függ, az SVB mostani becslése szerint 67 év 3 hónap és 70 év között (SVB).

Nem jár magától: kérni kell. Az SVB szerint külföldön élve a holland korhatárod előtt 6 hónappal kérd; uniós országban élve annál a nyugdíjintézetnél, amelyik ott működik, ahol élsz, vagy ahol utoljára biztosított voltál, DigiD és holland személyi szám (BSN) nélkül is. Magyarországon élve ez a Magyar Államkincstár: a kérelemben jelezd a holland éveidet.

• Holland korhatár: az SVB „AOW-leeftijd” oldalán, a születési dátumod alapján.
• A holland éveid: a Mijn SVB-ben DigiD-vel. Ha Hollandián kívül is éltél vagy dolgoztál, és nem tudsz belépni, az SVB telefonon vagy az „AOW-opbouw” kapcsolatfelvételi űrlapon segít.
• DigiD Magyarországról: BSN, bejegyzés a holland nem-lakos nyilvántartásban (RNI), útlevél vagy személyi igazolvány, sms-képes mobil és e-mail-cím kell; az aktiváló kódot külföldről videóhívásban kapod meg (SVB).
• Kérelem: Magyarországon a Magyar Államkincstárnál; jelezd benne a holland éveidet. Őrizd meg a holland éves jövedelemigazolásaidat (jaaropgave) és adóbevallásaidat: az SVB-nek ezekre szüksége lehet, amikor megállapítja, mennyi AOW-t szereztél.

Kölcsönzőn keresztül dolgoztam Hollandiában: van munkahelyi nyugdíjam?

Valószínűleg igen, a holland kölcsönző ágazat nyugdíjpénztáránál, a StiPP-nél. A pénztár szerint aki Hollandiában kölcsönzőn keresztül dolgozik (uitzendkracht), az valószínűleg náluk épít nyugdíjat. A járulék nagyobb részét a munkáltató fizeti, a kisebbet a béredből vonják le, és a bérpapírodon (loonstrook) látod (StiPP).

A StiPP szerint 2023 óta az első munkanaptól épül, 2024 óta 18 éves kortól. Korábban csak néhány hét munka után indult, és 21 éves kortól, ezért ha 2023 előtt vagy 21 évesnél fiatalabban dolgoztál kint, annak egy része kimaradhatott.

A pénz a tiéd marad: a StiPP szerint ha külföldre költözöl, a nyugdíjad náluk marad, és a holland korhatártól fizetik.

Kis összegnél más a szabály. Ha a várható nyugdíjad évi 2 € bruttónál kevesebb, a törvény szerint automatikusan megszűnik, amikor kilépsz. Ha évi 2 € és 632,63 € bruttó között van (2026-os határ), a StiPP egy összegben is kifizetheti: ha 5 évig nem építettél nyugdíjat sem náluk, sem más holland pénztárnál vagy biztosítónál, vagy ha 5 éven belül eléred a holland korhatárt, és már nem építesz náluk nyugdíjat. Erről magától értesít, és a bankszámlaszámodat és a hozzájárulásodat kéri. Ez a 2018. január 1. után kilépettekre vonatkozik; korábbi kilépésnél más szabály lehet (StiPP).

Nem jár magától: a StiPP a holland korhatárod előtt 6 hónappal igénylőlapot küld, ezt kell kitöltened és visszaküldened, de csak akkor kapod meg, ha eléri: add meg nekik a magyar címed. Ha a korhatár után jelentkezel, a nyugdíjat visszamenőleg fizetik (StiPP).

Ha nem kölcsönzőn keresztül, hanem közvetlenül holland cégnél dolgoztál, a munkahelyi nyugdíjad annál a pénztárnál vagy biztosítónál lehet, amelyiknek a munkáltatód fizetett (SVB). Az összes holland nyugdíjadat, az AOW-val együtt, egy helyen a mijnpensioenoverzicht.nl mutatja, DigiD-vel vagy uniós elektronikus azonosítóval (eIDAS).

• A magyar címed megadása: DigiD-vel a Mijn StiPP Pensioen felületen; DigiD nélkül a StiPP angol nyelvű kapcsolatfelvételi űrlapján (a válasz hollandul jöhet) vagy telefonon: +31 30 277 56 90, munkanapokon 8:30 és 17:00 között.
• Magyar elektronikus azonosítóval (eIDAS) a StiPP listája szerint jelenleg nem lehet belépni a Mijn StiPP Pensioenbe. Ilyenkor szólj nekik, és postán küldik a leveleiket.
• Elmúltál a holland korhatáron, és nem kaptál semmit? A StiPP „vergeten pensioen” (elfelejtett nyugdíj) űrlapján kérheted, és visszamenőleg fizetnek.

Mennyi német nyugdíj jár pár év munka után?

Minden ledolgozott év nyugdíjpontot hoz, és egy pont 2026. július 1-jétől havi 42,52 € bruttó nyugdíjat ér. A pont a fizetésed és a német átlagbér arányából jön: a törvény szerint az évi bruttó fizetésedet, amely után nyugdíjjárulékot fizettél, elosztják annak az évnek a német átlagbérével (Durchschnittsentgelt): ha pontosan annyit kerestél, egy teljes nyugdíjpontot (Entgeltpunkt) kapsz, ha a felét, fél pontot (SGB VI 63. § (2), 70. § (1); DRV). A járulékfizetési felső határ fölötti részt nem számolják bele, ez 2026-ban évi 101 400 € (SVBezGrV 2026).

A havi bruttó nyugdíj a nyugdíjpontjaid összege szorozva egy pont értékével, az aktuális nyugdíjértékkel (aktueller Rentenwert), mégpedig azzal, amelyik a nyugdíjad kezdetekor érvényes (SGB VI 64. §). 2026. július 1-jétől egy pont havi 42,52 €-t ér: a DRV szerint 40,79 €-ról 4,24 százalékkal nőtt. Az értéket a törvény szerint évente igazítják, a bérek és a nyugdíjjárulék mértékének alakulása szerint (SGB VI 63. § (7)).

A rendes korhatártól kezdett öregségi nyugdíjnál a pontok teljes értékükkel számítanak. Ha korábban mész nyugdíjba, minden korábbi hónap 0,3 százalékkal csökkenti a nyugdíjat, ha a korhatár után később kezded, minden hónap 0,5 százalékkal növeli (SGB VI 77. § (2)).

Példa: évi 36 000 € bruttó (havi 3 000 €, évente 12-szer) 2020 és 2024 között. A nyugdíjpontok évenként: 2020-ban 36 000 / 39 167 = 0,9191, 2021-ben 0,8897, 2022-ben 0,8561, 2023-ban 0,8048, 2024-ben 0,7646, összesen 4,2343 pont, évente átlagosan kb. 0,85 (az átlagbérek: SGB VI 1. melléklet; ezekben az években évi 39 167 és 47 085 € között, havonta átlagosan kb. 3 550 €, és 3 000 ÷ 3 550 ≈ 0,85). Ez a 2026. júliusi pontértékkel 4,2343 × 42,52 € ≈ 180 € bruttó havi nyugdíj, a rendes korhatártól.

Az is számít, melyik években dolgoztál. Az átlagbér az utóbbi években évről évre nőtt: 2026-ra ideiglenesen 51 944 € (SVBezGrV 2026), így ugyanez a fizetés 2026-ban csak 0,6931 pontot ér. A korábbi években fordítva: az átlagbér alacsonyabb volt, ugyanaz a fizetés több pontot ért.

A magyar éveid a német nyugdíjhoz szükséges öt évbe beleszámítanak, az összegbe viszont nem: a német nyugdíjat csak a Németországban szerzett pontjaidból számolják, a magyar évekért Magyarország fizet (Magyar Államkincstár). Magyarországra is utalják, teljes összegben: a DRV szerint ha tartósan egy uniós országba költözöl, a teljes nyugdíjat kapod, a választott bankszámládra.

A saját pontjaidat ingyen megnézheted. A DRV tájékoztatója, a Renteninformation megmutatja, hány nyugdíjpontot gyűjtöttél eddig, és mennyi nyugdíjra számíthatsz; a DRV szerint a legalább 27 éves biztosítottaknak évente magától is elküldi, ha legalább öt év járulékfizetési idejük van. Kérésre a DRV azt is megmondja, milyen biztosítási időket tárol rólad, és mennyi nyugdíjat fizetne most, ha a többi feltétel is teljesül (DRV). A DRV szerint mindez közvetlenül a nyugdíjbiztosítótól kérve díjmentes, miközben egyes internetes szolgáltatók pénzért kínálják ugyanezt.

A nyugdíj nem jár magától: kérni kell. Magyarországon élve a Magyar Államkincstárnál nyújtod be, és a kérelemben jelezd a német éveidet: ez a német nyugdíj iránti kérelemnek is számít (Magyar Államkincstár).

• Írásban, Magyarországról: a DRV szerint a Magyarországhoz kötődő ügyekben a regionális nyugdíjbiztosítók közül a legtöbb esetben a Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland az illetékes: 04159 Leipzig, fax: +49 341 550-45900, vagy a DRV oldalán a „Nachricht schreiben” űrlap. Ha az utolsó német járulékod a DRV Bundhoz ment: +49 30 865-0, meinefrage@drv-bund.de; ha legalább egy a Knappschaft-Bahn-See-hez: +49 234 304-0.
• Online, regisztráció nélkül: a DRV „Versicherungs- und Rentenunterlagen anfordern” szolgáltatásával (deutsche-rentenversicherung.de/online-services, „Informationen anfordern”). Biztosítottként a Renteninformationt, a Rentenauskunftot vagy a biztosítási időid listáját (Versicherungsverlauf) választhatod. Kell hozzá a német biztosítási számod és a neved; címet az űrlap nem kér, a papírokat postán küldik (DRV). Ha hazaköltöztél, előbb írd meg nekik a magyar címed.
• A biztosítási számod minden DRV-levélen rajta van, és a német társadalombiztosítási igazolványon is (Sozialversicherungsausweis, ma Versicherungsnummernachweis), amelyet az első németországi munkádnál kaptál. Ha elveszett, a DRV-nél vagy a német egészségpénztáradnál újat kérhetsz, a biztosítási számoddal a fenti online űrlapon is; a DRV a nála nyilvántartott címre küldi (DRV).
• Kérelem: Magyarországon a Magyar Államkincstárnál; jelezd benne a német éveidet.

Mennyi holland nyugdíj jár pár év munka után?

Minden év, amíg Hollandiában biztosított voltál, a teljes holland állami nyugdíj (AOW) 2 százalékát éri (SVB; AOW 13. cikk (1)), és legalább egy biztosított év kell (SVB). A teljes AOW 2026. július 1-jétől havi bruttó 1 662,16 €, ha egyedül élsz, és személyenként 1 139,39 €, ha házas vagy, bejegyzett élettárs, vagy valakivel együtt élsz (SVB). Egy holland év így most egyedül élőnek havi 33,24 €-t ér, párban személyenként 22,79 €-t.

Példa: 5 holland év a teljes AOW 10 százaléka, egyedül élőnek kb. 166 € (pontosan 166,22 €), párban személyenként kb. 114 € (113,94 €) bruttó havonta, a holland korhatártól. 10 év után ennek a kétszerese: kb. 332 €, illetve 228 €.

Miért kevesebb párban? A holland törvény az AOW-t a nettó minimálbérből vezeti le (AOW 9. cikk): egyedül élőnek a 70, házasnak vagy együtt élőnek személyenként az 50 százaléka jár (SVB). Az SVB szerint valaki veled él, ha a legtöbb időt ugyanabban a lakásban tölti, mint te, és bizonyos helyiségeken osztoztok, akkor is, ha nincs bejelentve a címedre. Ha nem vagy házas, és csak a saját gyerekeddel vagy a szüleiddel élsz, egyedül élőként kapod; ha házas vagy, de tartósan különváltan éltek, és más 18 éves vagy idősebb sem él veled, szintén egyedül élőként kapod; ha más okból éltek külön, a páros összeget (SVB). Hogy melyiket kapod, azt az SVB az igényléskor nézi meg, és ha később változik a helyzeted, jelezned kell nekik (SVB).

Mellé szabadságpénz (vakantiegeld) is jár. A holland törvény szerint aki egy hónapra AOW-t kap, arra a hónapra szabadságpénzre is jogosult, és ezt évente egyszer, májusban, kérés nélkül fizetik ki, az előző 12 hónapra (AOW 28. és 31. cikk). A teljes AOW mellett ez 2026. július 1-jétől havi 104,78 € bruttó egyedül élőnek, párban személyenként 74,85 € (SVB); részleges AOW-nál ugyanolyan arányban kevesebb (AOW 29. cikk (4)). 5 holland év után így a mostani összegekkel számolva egyedül élőnek kb. 126 €, párban kb. 90 € bruttó jön egyben, májusban.

Az összegek bruttók, és félévente változnak (SVB). Az SVB szerint külföldön élve országonként és helyzetenként más, hogy mennyi adót vagy egészségügyi hozzájárulást vonnak le az AOW-ból. Azt, hogy Hollandia levon-e belőle adót, az adóegyezmény dönti el (SVB).

A saját összegedet megnézheted: a Mijn SVB-ben DigiD-vel látod, mennyi AOW-t építettél eddig, mely időszakokra, és mennyit kapsz majd a holland korhatártól. Ha Hollandián kívül is éltél vagy dolgoztál, és nem tudsz belépni, az SVB telefonon segít; ha telefonálni sem tudsz, az „AOW-opbouw” kapcsolatfelvételi űrlapon (SVB).

A nyugdíj nem jár magától: kérni kell. A holland törvény szerint az AOW-t kérelemre ítélik meg (AOW 14. cikk (1)). Magyarországon élve a holland korhatárod előtt 6 hónappal a Magyar Államkincstárnál kérd, és jelezd benne a holland éveidet (SVB; Magyar Államkincstár).

• Havi bruttó AOW 2026. július 1-jétől, egyedül élőnek / párban személyenként, kerekítve: 1 év 33 € / 23 €; 3 év 100 € / 68 €; 5 év 166 € / 114 €; 10 év 332 € / 228 € (évente a teljes AOW 2 százaléka; SVB).
• Szabadságpénz májusban, a 2026. júliusi havi összegekkel számolva: 5 év után kb. 126 € / 90 €, 10 év után kb. 251 € / 180 € bruttó (AOW 29. és 31. cikk; SVB).
• Ez csak az állami nyugdíj. Ha kölcsönzőn keresztül dolgoztál, a StiPP-nél munkahelyi nyugdíjad is lehet (ld. a „Kölcsönzőn keresztül dolgoztam Hollandiában: van munkahelyi nyugdíjam?” szakaszt); az összes holland nyugdíjadat a mijnpensioenoverzicht.nl mutatja (SVB).
• Holland korhatár, kifizetés Magyarországra, DigiD külföldről: a „Hollandiában dolgoztam: mi lett a nyugdíjammal?” szakaszban.

Ausztriában neveltem a gyerekemet: beszámít az osztrák nyugdíjamba?

Igen: a gyerek első négy évére az osztrák állam nyugdíjjárulékot fizet utánad, mintha havi 2 468,01 € bruttót kerestél volna — ha közben dolgoztál, ez a béred mellé jön. A PVA szerint ilyenkor a járulékot a szövetségi állam vagy egy állami alap fizeti. Az osztrák törvény szerint nyugdíjbiztosított az, aki a gyerekét a születése utáni első 48 hónapban (többes szülésnél, például ikreknél, 60 hónapban) Ausztriában ténylegesen és túlnyomórészt neveli (ASVG 8. § (1) 2. g)), és a PVA ezeket a hónapokat jóváírja a nyugdíjszámládon (Pensionskonto). Ha a négy év letelte előtt újabb gyereked születik, az előző gyerek ideje ott véget ér, és az újabb gyereké kezdődik, megint legfeljebb négy évig (PVA).

A havi 2 468,01 € a gyereknevelés 2026-os alapja, amelyet évente igazítanak (oesterreich.gv.at; AK Wien). Ennek 1,78 százaléka kerül a számládra, mint egy fizetésnél. Az AK Wien példája szerint 12 hónap gyereknevelés 2026-ban évi 527,17 € jóváírást ad, ami havi 37,66 € bruttó nyugdíjnak felel meg; négy év így 2026-os értéken kb. 150 € (4 × 37,66 €) bruttó havonta a rendes korhatártól, évente 14-szer (APG 5. § (1)–(2)). A korábbi évek jóváírását a számlán évente felértékelik (APG 12. § (3)).

Ha közben dolgoztál, mindkettő számít: a PVA szerint a munkád járulékalapjához ugyanerre az időre hozzáadják a gyereknevelés fix alapját is, legfeljebb a járulékalap felső határáig (oesterreich.gv.at). Így a részmunkaidő vagy a kisebb kereset miatti hátrányt is tompítja (PVA).

A gyereknevelési idő annak a szülőnek jár, aki a gyereket ténylegesen és túlnyomórészt nevelte, és egy hónap csak egy szülőnél számíthat (ASVG 227a. § (4)). A törvény vélelme szerint ez az a szülő, aki közben gyermekgondozási pénzt (Kinderbetreuungsgeld) kapott, vagy aki nem volt kötelezően nyugdíjbiztosított, miközben a másik igen; ha mindketten dolgoztatok, vagy egyikőtök sem, az anya — ez a vélelem megdönthető (ASVG 227a. § (5)–(6)). Ha felváltva neveltétek a gyereket, a PVA ezt is figyelembe veszi.

Két feltétel van: a gyereket Ausztriában nevelted, és valamikor — előtte vagy utána — volt osztrák nyugdíjjárulékos időd (PVA). Ha csak magyar cég kiküldötteként, A1-igazolással dolgoztál Ausztriában, az nem ilyen idő: kiküldetésben a magyar szabályok alá tartoztál (883/2004/EK rendelet 12. cikk). Ha a négy év alatt hazaköltöztetek, főszabály szerint csak az Ausztriában töltött hónapok számítanak az osztrák nyugdíjba.

Ha a gyereket Magyarországon nevelted, például ingázóként, az osztrák beszámítás feltételekhez kötött. Az uniós szabály szerint Ausztria akkor számítja be, ha a magyar szabályok szerint arra az időre nincs gyereknevelési idő, és a gyereknevelés kezdetekor Ausztriában dolgoztál — de ha közben egy másik országban kezdtél dolgozni, akkor nem (987/2009/EK rendelet 44. cikk (2)–(3)). Az EU Bírósága 2022-ben kimondta: annak is be kell számítani a másik uniós országban töltött gyereknevelési időt, aki előtte és utána is kizárólag Ausztriában dolgozott és fizetett járulékot (C-576/20). Ilyen esetben a PVA egyedileg dönt.

Nem minden megy magától. Ha a gyereked Ausztriában született, a PVA szerint az osztrák anyakönyvi kivonat kiállításakor az adat automatikusan a társadalombiztosításhoz kerül, és elindul az ideiglenes beszámítás. Ha osztrák gyermekgondozási pénzt (Kinderbetreuungsgeld) kaptál, annak adatait a gyerekével együtt az egészségpénztár (ÖGK) is továbbítja a nyugdíjbiztosításnak a gyereknevelési idő megállapításához (ASVG 459d. §), de ezek az adatok csak a pénz folyósításának idejére vonatkoznak. Ha a gyereked Magyarországon vagy máshol külföldön született, Ausztriában nincs anyakönyvezve, így ez az automatikus út elmarad, és a gyereknevelési hónapok könnyen kimaradhatnak a nyugdíjszámládról. Az AK Wien szerint ha nem szerepelnek a biztosítási adataid között, minél előbb jelezd a PVA-nál, mert a hiányzó idő kevesebb nyugdíjat jelent; határidő nincs, bármikor pótolható. Külföldi születésnél a PVA a születési anyakönyvi kivonatot és az első osztrák bejelentőlapot (Meldezettel) kéri, a tiédet és a gyerekét is.

A végleges beszámítást a PVA szerint leghamarabb a négy év letelte után (újabb gyereknél korábban), legkésőbb a nyugdíjkérelemmel kérheted, a „Fragebogen Kindererziehungszeiten” kérdőívvel. Ha Magyarországon élsz, a nyugdíjat a Magyar Államkincstárnál kéred: a kérelemben jelezd az osztrák éveidet, és azt is, hogy a gyereket Ausztriában nevelted.

• Hol nézd meg: a nyugdíjszámládon, ID Austriával online, vagy postán, ingyen (ld. a „Hol nézhetem meg a saját osztrák nyugdíjszámlámat?” szakaszt). Ha a gyereknevelési hónapok hiányoznak, jelezd a PVA-nál (AK Wien).
• Így jelezd: a négy év letelte után (újabb gyereknél korábban) a PVA „Antrag auf Ergänzung der Versicherungszeiten” (a biztosítási idők kiegészítése) kérelmével, online vagy PDF-ben, a hozzá tartozó „Fragebogen Kindererziehungszeiten” kérdőívvel és gyereknevelési nyilatkozattal (Erklärung zur Kindererziehung). Ez nem nyugdíjkérelem (PVA).
• Leadhatod a PVA bármelyik tartományi irodájában, de más osztrák társadalombiztosítónál (például az ÖGK-nál) és hivatalnál (Magistrat, Bezirkshauptmannschaft) is; postán: Pensionsversicherungsanstalt, Friedrich-Hillegeist-Straße 1, 1020 Wien (PVA).
• Melléklet: ha a gyerek nem Ausztriában született, a születési anyakönyvi kivonata és az első osztrák bejelentőlap (Meldezettel), a tiéd és a gyereké is; házasságon kívül született gyereknél az apaságot igazoló irat (PVA).
• Mennyit ér 2026-os értéken, havi 2 468,01 € alappal: 1 év ≈ 37,66 €, 2 év ≈ 75 €, 4 év ≈ 150 € bruttó havi nyugdíj, évente 14-szer (AK Wien).
• A 2014 előtti gyereknevelési idő az AK szerint már a nyugdíjszámla kezdő egyenlegében (Kontoerstgutschrift) szerepel; ha ott hiányzik, a pótlás hatását érdemes előbb a PVA-val megnézetni (AK Wien).

Németországban neveltem a gyerekemet: beszámít a német nyugdíjamba?

Igen: a gyerek első három évére a német állam nyugdíjjárulékot fizet utánad — ha közben dolgoztál, ez a béred mellé jön. A törvény szerint a gyereknevelési idő (Kindererziehungszeit) a gyerek első három életéve: a születés hónapja után 36 hónap, és a járulékot erre az időre a szövetségi állam fizeti (SGB VI 56. § (1) és (5), 177. § (1)). Ha közben újabb gyereked születik, semmi nem vész el: az idő meghosszabbodik, így mindkét gyerek után megkapod a teljes időt (SGB VI 56. § (5); DRV). 1992 előtt született gyereknél most 30 hónap jár (SGB VI 249. § (1)); a DRV szerint 2027. január 1-jétől ez is 36 hónap lesz (Mütterrente III), kifizetése 2028-tól indul.

Mennyit ér? A DRV szerint a gyereknevelés idejére nagyjából úgy számítanak, mintha a német átlagbért kerested volna: havonta 0,0833 nyugdíjpont, egy évre majdnem egy pont (SGB VI 70. § (2)). Egy pont 2026. július 1-jétől havi 42,52 € bruttó nyugdíjat ér, így a DRV szerint egy év gyereknevelés havi 42,52 € nyugdíjat hoz; három év 2026-os értéken kb. 127 € (3 × 42,52 €) bruttó havonta, a rendes korhatártól.

Ha közben dolgoztál, mindkettő számít: a DRV szerint a gyereknevelés utáni pontokat a saját befizetéseid mellé kapod, a járulékfizetési felső határig (SGB VI 70. § (2)). Ha nem dolgoztál, a gyereknevelési idő akkor is jár, és a DRV szerint az is előfordulhat, hogy emiatt lesz egyáltalán jogod német nyugdíjra.

A gyereknevelési idő annak a szülőnek jár, aki a gyereket nevelte. Ha közösen neveltétek, alapesetben az anyáé; közös nyilatkozattal (V0820) az apának is adhatjátok, de csak előre, legfeljebb két hónapra visszamenőleg (SGB VI 56. § (2); DRV).

Feltétel, hogy a gyereket Németországban nevelted, vagyis ott éltetek vele (SGB VI 56. § (3)). Ha a gyerek első három évéből csak egy részét töltöttétek Németországban — mert később költöztetek ki, vagy korábban haza —, főszabály szerint csak a németországi hónapok számítanak. Ha magyar cég küldött ki Németországba (kiküldetés, A1-igazolás), és a gyerek nevelése alatt vagy közvetlenül a születése előtt így dolgoztál ott, a törvény kizár a német gyereknevelési időből (SGB VI 56. § (4) 1.): kiküldetésben a magyar szabályok alá tartoztál (883/2004/EK rendelet 12. cikk). Magyarországon nevelt gyereknél az uniós szabály szerint lehet kivétel (987/2009/EK rendelet 44. cikk) — ezt a nyugdíjbiztosító egyedileg dönti el.

Nem megy magától. A DRV szerint a gyereknevelési időt csak kérelemre jegyzik be a nyugdíjszámládra (V0800 nyomtatvány, „Antrag auf Feststellung von Kindererziehungszeiten”), például a biztosítási idők tisztázásakor (Kontenklärung). Hogy nálad szerepel-e, a biztosítási idők listáján (Versicherungsverlauf) látod; ha már szerepel, nem kell újra kérni. A gyereknevelési idő nem vész el: akár évekkel később, a nyugdíjkérelemmel együtt is kérheted (DRV).

• Hol nézd meg: a biztosítási idők listáján (Versicherungsverlauf), amelyet ingyen kérhetsz a DRV online szolgáltatásán, regisztráció nélkül — a DRV postán küldi (ld. a „Mennyi német nyugdíj jár pár év munka után?” szakaszt). Ehhez a német biztosítási számod kell; ha sosem dolgoztál Németországban, és nincs ilyen számod, egyből a V0800 kérelmet küldd be: azon a számot csak „soweit bekannt”, vagyis ha ismered, kell megadni (V0800).
• Így kérd: a V0800 kérelemmel, online a DRV oldalán vagy papíron; mellé a gyerek születési anyakönyvi kivonata kell (V0800). Magyarországról a DRV szerint a legtöbb esetben a Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland az illetékes: 04159 Leipzig.
• Mennyit ér 2026. július 1-jétől: 1 év ≈ 42,52 €, 3 év ≈ 127 € bruttó havi nyugdíj (DRV). Az értéket évente igazítják.
• A gyerek 10. születésnapjáig ezen felül figyelembevételi idő (Berücksichtigungszeit) is jár; ezt is ugyanezzel a kérelemmel jegyzik be (DRV).

Itthon nincs meg a 20 év: jár így is magyar nyugdíj?

Igen, ha a kinti éveiddel együtt megvan: a magyar nyugdíjhoz kellő 15, illetve 20 évbe a kinti éveidet is beleszámolják — de Magyarország csak az itthoni éveidért fizet. A Magyar Államkincstár szerint minden ország csak a saját területén szerzett keresetek és befizetett járulékok alapján fizet nyugdíjat, a jogosultsághoz viszont a más országban szerzett szolgálati időt is figyelembe veszi (883/2004/EK rendelet 6. cikk). Ez az Európai Unió országaiban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban szerzett időre igaz (MÁK).

A magyar szabály: öregségi nyugdíj főszabály szerint a korhatártól jár — az 1957-ben és később születetteknek 65 évesen —, ha legalább 15 év szolgálati időd van (öregségi résznyugdíj); a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő kell (Tny. 18. §). Szolgálati idő nemcsak a munkában töltött idő: a MÁK szerint például a táppénz, a gyed, a gyes, az álláskeresési járadék, a sorkatonaság, a szakmunkástanuló idő és az 1998 előtti nappali egyetemi, főiskolai tanulmányok ideje is az (Tny. 41. §).

Példa: 10 évet dolgoztál itthon, 10-et Ausztriában. Csak az itthoni 10 évvel egy forint magyar nyugdíj sem járna, mert a 15 év sincs meg. A kinti 10 évvel együtt viszont 20 éved van, így a magyar nyugdíj is jár. A kormányhivatal ilyenkor kiszámolja, mennyi lenne a magyar nyugdíjad, ha mind a 20 évet itthon dolgoztad volna — ez az elméleti összeg, és csak a magyarországi kereseteidből számolják —, majd ennek az itthoni évekre eső részét fizeti, a példában a felét (MÁK). A 10 osztrák évért Ausztria fizet, a saját szabályai szerint.

Ha itthon és kint együtt legalább 20 éved van, az elméleti összeg nem lehet kevesebb a legkisebb öregségi nyugdíjnál — ebből is csak az itthoni évekre eső részt kapod (MÁK).

Ha itthon önmagában is megvan a 15 vagy a 20 év, a hivatal kétféleképpen számol: csak a magyar éveiddel, és a kinti éveiddel együtt, arányosan. A kettő közül a magasabbat kapod (MÁK).

Ha a kinti évekkel együtt sincs meg a szükséges idő, a jogosultsághoz annak az országnak az idejét is figyelembe vehetik, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött — ilyen például Szerbia, az Egyesült Államok és Kanada (MÁK). Ha a 15 vagy a 20 évből legfeljebb 5 év hiányzik, a hiányzó időt meg is vásárolhatod: a megállapodás napján érvényes minimálbér 22%-át kell nyugdíjjárulékként befizetni, egy összegben; a megállapodást a nyugdíjról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kezdeményezni, és a nyugdíj legkorábban a befizetés napjától jár (MÁK).

Ha magyar cég küldött ki dolgozni (kiküldetés, A1-igazolás), az az idő eleve magyar szolgálati idő (883/2004/EK rendelet 12. cikk). A kinti nyugdíjat a kinti ország a saját korhatára szerint fizeti, ezért előfordulhat, hogy a magyar és a kinti nyugdíj nem ugyanattól a naptól indul (MÁK).

• Így kérd, ha Magyarországon élsz: a „Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban, Egyesült Királyságban szerzett szolgálati idő esetén” nyomtatványon (MÁK).
• Ne hagyd ki a kinti munkádat: a kérelemben add meg a kinti biztosítóid nevét, a biztosítási számodat, a munkáltatóidat és az időszakokat — a hivatal ebből tudja, honnan kérje le az igazolást (987/2009/EK rendelet 46. cikk (1); MÁK). Ha a hivatal kérésére sem jelzed, a kinti ország szempontjából csak a pótlás napja számít a kérelem napjának (987/2009/EK rendelet 45. cikk (6)).
• Egy kérelem elég: a MÁK szerint a lakóhelyeden beadott kérelem minden olyan ország nyugdíja iránti kérelemnek számít, ahol szolgálati időt szereztél. Ha a kinti korhatár későbbi, a kinti nyugdíjat ott később állapítják meg (MÁK).
• Hova add be: bármelyik nyugdíjügyekben eljáró kormányhivatalnál, vagy online a magyarorszag.hu-n. A nemzetközi ügyeket országosan Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el (ügyfélszolgálat: 1081 Budapest, Fiumei út 19/A.; postacím: Budapest Főváros Kormányhivatala, 1916 Budapest) (MÁK).
• Mit csatolj, ha megvan: a kinti biztosítási számodat igazoló iratot és a kinti munkádra vonatkozó iratokat, például a munkaszerződést. A németül, angolul vagy más EGT-nyelven kiállított iratokat nem kell lefordíttatnod. A kinti biztosítási időt a kinti nyugdíjbiztosító igazolja; a kormányhivatal tartja vele a kapcsolatot (MÁK).
• Ha kint élsz, ott kérd, ahol élsz, az ottani szabályok szerint — az a kérelem a magyar nyugdíjat is elindítja (MÁK).

Elhunyt a házastársam, aki Németországban dolgozott: jár német özvegyi nyugdíj?

Járhat, akkor is, ha Magyarországon éltek: ha a házastársad Németországban dolgozott, és ott nyugdíjjárulékot fizettek utána, a halála után német özvegyi nyugdíj (Witwen- vagy Witwerrente) járhat neked (SGB VI 46. §). A DRV szerint a német nyugdíjat általában teljes összegben megkapod, ha másik uniós országban élsz; az uniós szabály szerint a lakóhelyed miatt nem csökkenthetik (883/2004/EK rendelet 7. cikk).

Feltétel, hogy az elhunytnak legalább 5 év biztosítási ideje legyen (SGB VI 50. §) — ebbe a magyar biztosítási ideje is beleszámít (883/2004/EK rendelet 6. cikk). Ha már német nyugdíjat kapott, ez a feltétel teljesül (SGB VI 50. § (1)); munkahelyi balesetnél rövidebb idő is elég lehet (DRV). Ahhoz, hogy Németország fizessen, általában legalább 1 év német biztosítási idő kell (DRV), és a német részt csak a német évek alapján számolják.

A házasságnak legalább egy évig kellett tartania, kivéve, ha a körülmények szerint nem az özvegyi nyugdíj volt a házasság célja — a DRV példája szerint ilyen a baleseti halál (SGB VI 46. § (2a)). A 2002 előtt kötött házasságnál ez a feltétel nincs (SGB VI 242a. § (3)).

Mennyi? A halál hónapját követő három hónapban az elhunyt teljes nyugdíja jár neked, és ilyenkor a saját jövedelmedet nem veszik figyelembe (SGB VI 67. §, 97. § (1); DRV). Ha az elhunyt még nem kapott nyugdíjat, az özvegyi nyugdíj már a halál napjától jár (SGB VI 99. § (2)).

Utána a nagy özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 55 százaléka, bruttó — 2002 előtti házasságnál 60 százalék is lehet (ld. lejjebb). Akkor jár, ha betöltötted a 47. életévedet — 2026-os halálesetnél elég a 46 év 6 hónap, mert a korhatárt 2029-ig fokozatosan emelik —, ha 18 évesnél fiatalabb gyereket nevelsz, vagy ha csökkent a munkaképességed (SGB VI 46. § (2), 67. §, 242a. § (5)). Ha egyik sem igaz rád, a kis özvegyi nyugdíj jár: az elhunyt nyugdíjának 25 százaléka, legfeljebb 24 hónapig (SGB VI 46. § (1), 67. §). Ha az elhunyt 65 éves kora előtt halt meg, az összeget levonással csökkentik (DRV).

Ha a házasságot 2002 előtt kötöttétek, és egyikőtök 1962. január 2. előtt született, a régi szabály szerint a nagy özvegyi nyugdíj 60 százalék, a kicsi pedig nem jár le 24 hónap után (SGB VI 242a. § (1), 255. § (1)).

Ha a gyereketeket 3 éves koráig te nevelted, a negyedik hónaptól pótlék is járhat az özvegyi nyugdíjhoz — a törvény szerint akkor is, ha a gyerek Magyarországon nőtt fel (SGB VI 78a. § (1a)). A DRV szerint 2026. július 1-jétől ez a nagy özvegyi nyugdíjnál az első gyerek után legfeljebb havi 85,03 €, minden további után legfeljebb 42,52 €.

A saját jövedelmed beszámíthat: ha a havi nettó jövedelmed több mint 1 122,53 € (2026. július 1-jétől; minden árvaellátásra jogosult gyerek után 238,11 €-val több), a többlet 40 százalékával csökkentik az özvegyi nyugdíjat (SGB VI 97. §; DRV). Ebbe a külföldi kereset és a saját jogú — öregségi vagy rokkantsági — nyugdíj is beleszámít, így a magyar is (SGB IV 18a. §).

Házastársnak és bejegyzett élettársnak jár, élettársnak nem (SGB VI 46. § (4)): a DRV szerint aki házasság nélkül élt együtt a párjával, vagy Németországban csak egyházi esküvője volt, főszabály szerint nem kap özvegyi nyugdíjat. Az viszont nem számít, hogy együtt vagy külön éltetek: a házasságnak a halálig kellett fennállnia (DRV). Elvált házastársnak csak az 1977. július 1. előtti válásnál járhat (SGB VI 243. §). Ez a német szabály: a magyar özvegyi nyugdíjra az élettárs is jogosult lehet, ha egy éve együtt éltek és gyereketek született, vagy tíz éve együtt éltek (Tny. 45. § (2)).

Nem jár magától: kérni kell. A kérelem hónapja előtt legfeljebb 12 naptári hónapra fizetik visszamenőleg (SGB VI 99. § (2)) — ha később kéred, a korábbi hónapok elveszhetnek. Itthon is kérheted: az uniós szabály szerint a kérelmet a lakóhelyed szerinti országban is benyújthatod, és a benyújtás napja Németországban is számít (987/2009/EK rendelet 45. cikk (4)–(5)).

Ha újra megházasodsz, a német özvegyi nyugdíj megszűnik. Az első újraházasodáskor egyszer, kérésre egy összegben megkaphatod az utolsó 12 hónap átlagos özvegyi nyugdíjának 24-szeresét (SGB VI 107. §; DRV).

A gyerek árvaellátást (Waisenrente) kaphat: 18 éves koráig, és ha iskolába jár vagy szakmát tanul (hetente több mint 20 órában), legfeljebb 27 éves koráig (SGB VI 48. § (4)). Az árvaellátást a gyerek saját keresete nem csökkenti (DRV).

Ha az elhunytat magyar munkáltató küldte ki Németországba (kiküldetés, A1-igazolás), a kiküldetés alatt a magyar jogszabályok hatálya alatt maradt (883/2004/EK rendelet 12. cikk): ez az idő a magyar özvegyi nyugdíjba számít, nem a németbe. A magyar özvegyi nyugdíj feltételei mások; erről a Magyar Államkincstár tájékoztat.

• Példa: ha az elhunyt havi 180 € bruttó német nyugdíjat kapott (pár év németországi munka után ennyi is lehet, ld. a „Mennyi német nyugdíj jár pár év munka után?” szakaszt), a halála utáni három hónapban havi 180 € jár neked, utána a nagy özvegyi nyugdíj havi kb. 99 € (55%), a kicsi két évig havi 45 € (25%), bruttóban.
• Így kérd itthon: a nyugdíjügyekben eljáró kormányhivatalnál, az „Igénybejelentő lap özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához EU” nyomtatványon (MÁK). A kérelemben jelezd, hogy az elhunyt Németországban is dolgozott, és ha megvan, add meg a német biztosítási számát (Versicherungsnummer) — a hivatal ebből tudja, honnan kérje le (987/2009/EK rendelet 46. cikk (1)).
• Közvetlenül a német nyugdíjbiztosítónál is kérheted: Magyarországon élve a legtöbb esetben a Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland az illetékes (04159 Leipzig; SGB VI 128. § (3)).
• Ha az elhunyt már német nyugdíjat kapott: a DRV szerint a halála után 30 napon belül a Deutsche Post Renten Service-nél előleget kérhetsz az özvegyi nyugdíjra — a halál hónapjában fizetett nyugdíj háromszorosát. Ez nem helyettesíti a rendes nyugdíjkérelmet.

Németországban dolgoztam, itthon lettem beteg: jár német rokkantsági nyugdíj?

Járhat, akkor is, ha itthon élsz, és itthon lettél beteg: német rokkantsági nyugdíjat (Erwerbsminderungsrente) kaphatsz, ha Németországban dolgoztál, és betegség vagy fogyatékosság miatt tartósan naponta hat óránál kevesebbet tudsz dolgozni — bármilyen munkában, nem csak a korábbiban (SGB VI 43. §). Ha háromnál is kevesebbet, a teljes jár; ha három és hat óra között, a részleges, ami a teljes fele (SGB VI 43., 67. §; DRV). A DRV nem azt nézi, hogy a régi szakmádban dolgozhatsz-e, hanem hogy bármilyen munkát napi hány órában tudnál végezni.

A betegségen kívül két feltétel van. Az egyik: a rokkantság kezdete előtti öt évből legalább három évben kötelező nyugdíjjárulékot fizettél, vagy fizettek utánad. A másik: a rokkantság kezdetéig összesen legalább 5 év biztosítási időd van (SGB VI 43., 50. §). Mindkettőbe beleszámít a magyar biztosítási idő is: a DRV kötelező döntése szerint a más uniós országban fizetett kötelező járulék is számít (883/2004/EK rendelet 6. cikk). Az öt év meghosszabbodhat, például a betegség vagy a munkanélküliség idejével (SGB VI 43. § (4)); ha a rokkantságot munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség okozta, rövidebb idő is elég lehet (SGB VI 53. §).

Ahhoz, hogy Németország fizessen, általában legalább 1 év német biztosítási idő kell, és a német nyugdíjat a német évek arányában számolják (883/2004/EK rendelet 52., 57. cikk). Ha magyar munkáltató küldött ki Németországba (kiküldetés, A1-igazolás), az az idő a magyar biztosításba számít, nem a németbe (883/2004/EK rendelet 12. cikk).

A magyar és a német hivatal külön dönt az egészségi állapotodról. A DRV szerint a magyar minősítés jelentősen eltér a német megítéléstől, ezért előfordulhat, hogy Németországban rokkantsági nyugdíjat kapsz, Magyarországon viszont nem. A magyar döntés a németet nem köti (883/2004/EK rendelet 46. cikk (3)); a német biztosító a magyar orvosi iratokat úgy veszi figyelembe, mintha Németországban készültek volna, és saját orvosi vizsgálatot is kérhet (987/2009/EK rendelet 49. cikk (2)).

A DRV előbb azt vizsgálja, segíthet-e orvosi vagy szakmai rehabilitáció („Reha kommt vor Rente”); ha nem, akkor dönt a nyugdíjról (DRV). A rokkantsági nyugdíjat főszabály szerint határozott időre, legfeljebb 3 évre adják, és meghosszabbítható; ha nem valószínű, hogy az állapotod javul, határozatlan időre (SGB VI 102. § (2)).

Nem jár magától: kérni kell. Ha a feltételek teljesülésének hónapját követő harmadik naptári hónap végéig kéred, attól a naptári hónaptól jár, amelynek az elején a feltételek már teljesültek; ha később, csak a kérelem hónapjától — a korábbi hónapokat nem fizetik ki (SGB VI 99. § (1)). A határozott időre adott nyugdíj általában csak a rokkantság kezdete utáni hetedik naptári hónaptól jár (SGB VI 101. § (1)).

Itthon is kérheted: a DRV szerint egy kérelem mindkét országban számít, és a benyújtás napja Németországban is irányadó (987/2009/EK rendelet 45. cikk (4)–(5)). Ha a kérelemben nem jelzed a németországi munkádat, Németországban csak az a nap számít a kérelem napjának, amikor pótolod (987/2009/EK rendelet 45. cikk (6)). A rokkantsági nyugdíj a német öregségi korhatárig jár, utána — ha mást nem kérsz — öregségi nyugdíjként folytatódik (SGB VI 43., 115. § (3)).

Dolgozhatsz mellette, de csak annyit, amennyit a DRV megállapított: teljes rokkantsági nyugdíj mellett napi három óránál kevesebbet, részleges mellett hat óránál kevesebbet. A keresethatár 2026-ban a teljesnél évi 20 763,75 €, a részlegesnél legalább 41 527,50 €; e fölött a nyugdíjat csökkentik, és a külföldi — így a magyar — kereset is beleszámít (SGB VI 96a. §; DRV).

Ha a részleges jár, de munkanélküli vagy, mert nincs megfelelő részmunkaidős állás, a teljes rokkantsági nyugdíj is járhat; a DRV szerint ez uniós országban, például Magyarországon élve is így lehet (DRV).

Kivétel: aki 1961. január 2. előtt született, és még nem érte el a német öregségi korhatárt, annál a korábbi, tanult szakma is számíthat: részleges rokkantsági nyugdíj akkor is járhat, ha abban már nem tud napi hat órát dolgozni, és más, neki való munka nem várható el tőle (SGB VI 240. §; DRV).

Ez a német szabály. A magyar megváltozott munkaképességű ellátások (rehabilitációs és rokkantsági ellátás) feltételei mások: például a komplex minősítésben legfeljebb 60 százalékos egészségi állapot kell (Mmtv.; kormányhivatal).

• Példa: 3 évet dolgoztál Németországban, aztán 10 évet itthon, és most betegség miatt semmilyen munkát nem bírsz napi három óránál tovább. A járulék-feltétel teljesülhet, mert a rokkantság előtti öt évben itthon fizettél járulékot, és összesen több mint 5 év biztosítási időd van — ilyenkor a teljes német rokkantsági nyugdíj járhat, a 3 német év arányában számolva.
• Így kérd itthon: a kormányhivatalnál, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelemmel. Az adatlapon jelöld, hogy külföldön is szereztél biztosítási időt, töltsd ki a külföldi időkhöz tartozó pótlapot, és ha megvan, add meg a német biztosítási számodat (Versicherungsnummer) (kormányhivatal; 987/2009/EK rendelet 46. cikk (1)).
• Közvetlenül a német nyugdíjbiztosítónál is kérheted: Magyarországon élve a legtöbb esetben a Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland az illetékes (04159 Leipzig, ungarn@drv-md.de; SGB VI 128. § (3)). A DRV szerint ha rossz biztosítóhoz fordulsz, az továbbítja a kérelmet, és nem lesz hátrányod belőle.
• A DRV nemzetközi tanácsadó napokat tart, amelyeken a magyar nyugdíjbiztosító munkatársai is ott vannak; a helyszínek és az időpontok a deutsche-rentenversicherung.de „Beratung & Kontakt” rovatában vannak (DRV).

Megvan a 45 év a magyar évekkel együtt: mehetek két évvel korábban német nyugdíjba?

Mehetsz, ha a mai szabály szerint összesen megvan a 45 év: a német „nagyon hosszú biztosítási idejűek öregségi nyugdíja” (Altersrente für besonders langjährig Versicherte) két évvel a rendes német korhatár előtt jár, levonás nélkül. Aki 1964-ben vagy később született, 65 évesen kaphatja 67 helyett; az 1958 és 1963 között születetteknél ez a kor 64 év és 64 év 10 hónap között van, születési évenként 2 hónappal több (SGB VI 38., 236b. §; a rendes korhatár: 35., 235. §).

A 45 évbe a magyar munkaévek is beleszámítanak: a DRV kötelező döntése szerint a más uniós országban munkaviszony vagy önálló tevékenység alapján fizetett kötelező járulékos idő is számít (883/2004/EK rendelet 6. cikk). A 2004 előtti — akár a rendszerváltás előtti — magyar munkaévek is számítanak: az uniós rendelet szerint a hatálybalépése előtt szerzett biztosítási időt is figyelembe kell venni (883/2004/EK rendelet 87. cikk (2)). Ahhoz, hogy Németország fizessen, általában legalább 1 év német biztosítási idő kell (883/2004/EK rendelet 57. cikk). A német nyugdíj a német évek után jár: a DRV a magyar évekkel együtt számol, és ebből a német biztosítási időkre eső részt fizeti; a DRV szerint a más uniós országbeli évek a német idők értékelését javíthatják, ezért az összeg általában magasabb, mint ha csak a német évekből számolnák (883/2004/EK rendelet 52. cikk).

Németországban a 45 évbe beleszámít a kötelező járulékos munka, a táppénz és a munkanélküli-ellátás ideje, a gyereknevelés a gyerek 10 éves koráig (ha Németországban nevelted), és egy ápolásra szoruló ember otthoni, nem munkaként végzett ápolása; önkéntes befizetés csak akkor, ha legalább 18 év kötelező járulékos munka megvan (SGB VI 51. § (3a), 56., 57. §; DRV). Az iskolai és az egyetemi évek nem számítanak bele, és a Bürgergeld, a korábbi Arbeitslosengeld II és Arbeitslosenhilfe ideje sem (SGB VI 244. § (3); DRV). Hogy egy-egy magyar időszak — például a gyes vagy a munkanélküli-ellátás — beleszámít-e, azt a DRV a magyar nyugdíjbiztosító igazolása alapján, e szabályok szerint dönti el.

Két kivétel a magyar évekre is igaz: a nyugdíj kezdete előtti utolsó két év munkanélkülisége nem számít, kivéve, ha a munkáltató csődje vagy végleges megszűnése miatt lettél munkanélküli; a rászorultsági alapú, segély jellegű munkanélküli-ellátás ideje pedig soha nem számít (SGB VI 51. § (3a); DRV kötelező döntés, 2020).

Ezt a nyugdíjat korábban, levonással sem lehet megkapni (DRV). Ha a 45 év nincs meg, de 35 igen, a „hosszú biztosítási idejűek” nyugdíja 63 évesen is kérhető, de minden hónapért, amennyivel a rendes korhatár előtt kezded, 0,3 százalékkal kevesebb jár, egész életedben — az 1964-ben vagy később születettnél 63 évesen 14,4 százalékkal (SGB VI 36., 77. §). A korhatár előtti német öregségi nyugdíj mellett 2023 óta korlátlanul dolgozhatsz, nincs keresethatár (DRV).

Fontos: Németországban 2026 őszén vita van ennek a nyugdíjnak a megszüntetéséről vagy szigorításáról. A kormány nyugdíjbizottsága 2026 júniusában a megszüntetését javasolta, törvényjavaslat azonban 2026. október 26-án még nem volt (ZDF; tagesschau). Ami itt áll, a ma hatályos szabály; ha változik, ezt a szakaszt frissítjük.

Nem jár magától: kérni kell. Ha a feltételek teljesülésének hónapját követő harmadik naptári hónap végéig kéred, attól a naptári hónaptól jár, amelynek az elején a feltételek már teljesültek; ha később, csak a kérelem hónapjától — a korábbi hónapokat nem fizetik ki (SGB VI 99. § (1)). A DRV azt javasolja, hogy nagyjából három hónappal a nyugdíj kezdete előtt add be a kérelmet.

A magyar nyugdíjat a magyar szabályok szerint, külön kapod: az 1957-ben vagy később születettek magyar korhatára 65 év (Tny. 18. §). A korábbi német nyugdíj a magyart nem hozza előre, és a magyar Nők40 sem a németet: mindkét ország a saját feltételeit nézi.

• Példa: 1964-ben születtél, 18 évesen kezdtél dolgozni, 40 évet itthon és 5 évet Németországban dolgoztál. Összesen megvan a 45 év, így a mai szabály szerint — ha addig nem változik — 65 évesen, 2029-ben levonás nélkül kaphatod a német nyugdíjat, az 5 német évre eső részt, 67 helyett. A magyar korhatár szintén 65 év.
• Így nézd meg: a DRV 55 éves kortól automatikusan küldi a nála nyilvántartott címedre a részletes nyugdíjtájékoztatót (Rentenauskunft), amelyből a DRV szerint látszik, teljesíted-e a feltételeket. Ha a magyar munkaéveid nincsenek benne, jelezd őket a DRV-nél vagy a nyugdíjkérelemben (DRV).
• Itthon is kérheted: a DRV szerint egy kérelem mindkét országban számít; a kérelemben jelezd a németországi munkádat, és ha megvan, add meg a német biztosítási számodat (Versicherungsnummer) (987/2009/EK rendelet 45. cikk). Közvetlenül is kérheted: Magyarországon élve a legtöbb esetben a Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland az illetékes (04159 Leipzig, ungarn@drv-md.de; SGB VI 128. § (3)).

Mennyi nyugdíjat ér egy év munka Ausztriában, Németországban és Hollandiában?

Ugyanakkora havi bruttó fizetéssel (3 000 €) egy év munka Ausztriában havi 53,40 €, Németországban havi 29,47 €, Hollandiában egyedül élőként havi 33,24 € bruttó állami nyugdíjat ér a 2026-os szabályokkal — Hollandiában bármekkora fizetésnél. Az osztrák nyugdíjat évente tizennégyszer fizetik, a németet és a hollandot tizenkétszer (a holland mellé májusban szabadságpénz is jár).

Ausztria: minden évben a bruttó jövedelmed — a 13. és a 14. havi fizetéssel együtt — 1,78 százaléka kerül a nyugdíjszámládra, a havi nyugdíj pedig a számlán lévő összeg tizennegyede (APG 5. §, 12. § (2)). Havi 3 000 € × 14 = 42 000 € × 1,78% = 747,60 € egy évre, ennek tizennegyede havi 53,40 €. Ez felértékelés nélküli szám.

Németország: a fizetésed a német átlagbérhez mérve ad nyugdíjpontot. 2026-ban évi 51 944 € (ideiglenes érték) ér egy pontot, és egy pont 2026. július 1-jétől havi 42,52 € bruttó nyugdíjat ér (SGB VI 64., 70. §; SVBezGrV 2026; DRV). Havi 3 000 € × 12 = 36 000 € ÷ 51 944 € ≈ 0,693 pont, × 42,52 € ≈ 29,47 €. A korábbi években az átlagbér alacsonyabb volt, ezért ugyanaz a fizetés több pontot ért: 2020 és 2024 között évente átlagosan nagyjából 36 €-t (lásd fent: „Mennyi német nyugdíj jár pár év munka után?”).

Hollandia: az állami nyugdíj (AOW) nem a fizetéstől függ, minden biztosított év a teljes összeg 2 százaléka (SVB). 2026. július 1-jétől a teljes AOW egyedül élőnek havi 1 662,16 €, így egy év havi 33,24 €-t ér; párban élve (házasként vagy élettárssal) személyenként 1 139,39 €, így egy év 22,79 €. Minimálbéren is ugyanennyi. Ezen felül Hollandiában munkahelyi nyugdíj is gyűlhet, ami már a fizetéstől függ — a kölcsönzőn keresztül dolgozóknak jellemzően a StiPP-nél (lásd fent).

A különbség nem csak a 14 fizetésből jön: ugyanakkora éves fizetésnél is Ausztriában a bruttó jövedelmed 1,78 százaléka lesz évi nyugdíj, Németországban 2026-ban nagyjából 0,98 százaléka. Ausztriában és Németországban a nyugdíj a fizetéssel arányos a járulékfizetési felső határig (Németországban 2026-ban évi 101 400 €): minimálbérnél kevesebb, magasabb fizetésnél több. Mindhárom szám az állami nyugdíj; munkahelyi és magánnyugdíj ezen felül jöhet.

Feltételek: mindhárom ország legalább egy év biztosítás után fizet (883/2004/EK rendelet 57. cikk), és a minimális biztosítási időbe (Ausztriában 15 év, Németországban 5 év) a magyar és a többi uniós év is beleszámít (6. cikk). Akkor is fizetik, ha már Magyarországon élsz, a kinti korhatártól: Németországban az 1964-ben vagy később születetteknek 67 év, Hollandiában születési évtől függően 67 év vagy 67 év 3 hónap (az 1964. október 1-jén vagy később születetteknek később is lehet), Ausztriában 65 év (az osztrák nőknél születési évtől függően ennél alacsonyabb is lehet). Ha magyar cégtől voltál kiküldve (A1-igazolással), a járulékot Magyarországon fizették, így ezekre az évekre kinti nyugdíj nem jár.

Nem jár magától: kérni kell. Itthon is kérheted; a nyugdíjkérelemben tüntesd fel a kinti éveidet — a hivatal ebből tudja, honnan kérje le (987/2009/EK rendelet 45., 46. cikk).

• Példa, havi 3 000 € bruttóval 5 év: Ausztriában havi ≈ 267 € (évente tizennégyszer), Németországban a 2026-os átlagbérrel számolva havi ≈ 147 €, Hollandiában egyedül élőként havi ≈ 166 € bruttó nyugdíj.
• A saját számaidat a kinti nyugdíjszámládon látod: Ausztriában a nyugdíjszámla kivonatán (ID Austriával vagy postán, ingyen), Németországban a DRV nyugdíjtájékoztatóján (Renteninformation) vagy a DRV-től kérhető biztosítási kivonaton (Versicherungsverlauf), Hollandiában az SVB áttekintésében — a részletek fent, az országok szakaszaiban.