Jár végkielégítés, ha Németországban kirúgnak?
Nem jár automatikusan: Németországban nincs általános jog a végkielégítésre. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit) szerint ez önkéntes juttatás, amit a munkáltató fizethet, de legtöbbször nem köteles.
Végkielégítés akkor jár, ha erről megállapodtok (például közös megegyezésnél vagy bírósági egyezségben), ha a kollektív szerződés vagy az üzemi tanáccsal kötött szociális terv (Sozialplan) előírja, ha a munkáltató üzemi okból (betriebsbedingt, például leépítés miatt) mond fel, és a felmondólevélben felajánlja (KSchG 1a. §), vagy ha a munkaügyi bíróság a munkaviszonyt végkielégítés ellenében szünteti meg (KSchG 9. §) (BMAS).
A felmondólevélben felajánlott és a bíróság által megítélt végkielégítés csak akkor jöhet szóba, ha a munkaviszonyod több mint 6 hónapja tart, és a munkahelyeden rendszerint 10-nél többen dolgoznak; a részmunkaidősök arányosan számítanak (KSchG 1. § (1), 23. §).
Ha magyar cég küldött ki, és a munkaszerződésed magyar, a végkielégítésre általában a magyar Munka Törvénykönyve vonatkozik. Munkáltatói felmondásnál legalább 3 év munkaviszony után végkielégítés jár, kivéve, ha a felmondás oka a magatartásod, vagy ha nyugdíjas vagy (Mt. 77. §). Ha A1-igazolással Magyarországon vagy biztosítva, a munkanélküli-ellátásra is a magyar szabályok vonatkoznak.
Hogy nálad mennyi lehet, a következő fejezetben kiszámolhatod.
Hasznos volt? Ilyeneket küldünk levélben is.
Új magyar szakemberek a listán, friss állások és útmutatók, Németország magyarjainak. A levélben a munkaközvetítésünket is ajánljuk. Ingyenes, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
Dupla megerősítéses feliratkozás — a címedet csak a hírlevélhez használjuk. Adatvédelem
Mennyi végkielégítés járhat?
Ha a munkáltató üzemi okból mond fel, és a felmondólevélben felajánlja a végkielégítést, a törvény szerinti összeg a havi kereset fele a munkaviszony minden évére (KSchG 1a. § (2)). A hat hónapnál hosszabb töredékév egész évnek számít.
Havi keresetnek az a (bruttó) összeg számít, ami a munkaviszony utolsó hónapjában a rendes munkaidődért pénzben és természetben járt (KSchG 10. § (3)).
Így számolhatod ki: a havi kereseted fele, szorozva a munkaviszony éveivel. Például havi bruttó 3 000 € keresetnél és 6 év 4 hónap munkaviszonynál 6 évvel számolnak, ez 9 000 € bruttó. 6 év 8 hónapnál már 7 évvel, ez 10 500 € bruttó.
Ez a törvényi összeg csak akkor jár, ha a felmondást a kézhezvételtől számított 3 héten belül nem támadod meg a munkaügyi bíróságon (KSchG 1a. § (1), 4. §).
Ha a végkielégítésben megállapodtok, az összeget ti határozzátok meg, erre a törvény nem ad képletet. Szociális tervnél és kollektív szerződésnél az abban rögzített szabály számít.
Ha a munkaügyi bíróság szünteti meg a munkaviszonyt, a végkielégítés legfeljebb 12 havi kereset. Ha betöltötted az 50. életévedet, és legalább 15 éve ott dolgozol, legfeljebb 15 havi. Ha betöltötted az 55. életévedet, és legalább 20 éve ott dolgozol, legfeljebb 18 havi (KSchG 10. §).
Adómentes a végkielégítés?
Nem, a német munkaügyi minisztérium (BMAS) szerint a 2008. január 1. után kifizetett végkielégítés teljes összegében adóköteles.
Kedvezményesen adózhat, ha a végkielégítés miatt abban az évben egyszerre a szokásosnál több jövedelmed van. Ilyenkor az adót úgy számolják ki, mintha az összeget öt évre osztanák szét, így enyhébb a progresszió (ötödölés, Fünftelregelung, EStG 34. §). A munkáltató a kifizetéskor még ötödölés nélkül vonja le az adót, a kedvezményt az éves adóbevallásban kaphatod meg (EStG 39b. § (3)). Hogy nálad jár-e, abban egy adótanácsadó segíthet.
Ha a kifizetéskor már Magyarországon élsz, a német adójog a végkielégítést a korábbi németországi munkádhoz köti (EStG 50d. § (12)). Ilyenkor az adózásról kérj tanácsot.
Közös megegyezésnél zárolhatják a munkanélküli-segélyt?
Igen: ha közös megegyezéssel szünteted meg a munkaviszonyt, és nincs rá nyomós okod, a munkanélküli-segélyt 12 hétre zárolhatják (SGB III 159. § (1) 1. pont, (3)). A papírokon ezekkel a német szavakkal találkozol: Aufhebungsvertrag (közös megegyezés), Sperrzeit (zárolás), wichtiger Grund (nyomós ok), Arbeitslosengeld (munkanélküli-segély). A Bundesagentur für Arbeit ilyenkor úgy tekinti, hogy a munkaviszonyt te magad szüntetted meg, hiszen a megállapodás nélküled nem jöhetett volna létre. Bizonyos esetekben a zárolás 3 vagy 6 hétre rövidül.
A zárolás alatt nem kapsz segélyt, és a teljes jogosultsági időd is rövidül: 12 hetes zárolásnál legalább a negyedével (SGB III 148. § (1) 4. pont).
A Bundesagentur belső útmutatója szerint nyomós ok lehet például, ha a munkáltató határozottan kilátásba helyezte, hogy üzemi vagy személyi okból felmond, legkésőbb ugyanarra a napra, a felmondási idő betartásával, a rendes felmondásod nem volt kizárva (nem voltál „unkündbar”, például a kollektív szerződés miatt), és a végkielégítés legfeljebb a havi kereset fele minden évre (Fachliche Weisungen, 159. §). Hogy nálad van-e nyomós ok, az Agentur für Arbeit dönti el, ezért aláírás előtt kérj tanácsot.
Ha a munkáltató mond fel, és te ezt elfogadod, az önmagában akkor sem ok a zárolásra, ha végkielégítést kapsz (Fachliche Weisungen, 159. §). Ha viszont a felmondásban előre megállapodtatok, az közös megegyezésnek számíthat.
Ha Magyarországon élsz, és legalább hetente hazajártál, a német zárolás rád nem vonatkozik: az ellátást Magyarországon, a magyar szabályok szerint kérheted (883/2004/EK rendelet 65. cikk).
Végkielégítés mellé jár munkanélküli-segély?
Igen, megkaphatod mindkettőt: ha a munkaviszonyod legalább a munkáltatói felmondási idő végéig tartott, a végkielégítés miatt a segély nem szünetel (Bundesagentur für Arbeit, 17. tájékoztató).
Ha a munkaviszony ennél korábban ért véget, a segély legfeljebb addig szünetel, ameddig a felmondási idő tartott volna (közös megegyezésnél a megállapodás napjától számítva), és legfeljebb egy évig (SGB III 158. §). Ilyenkor a segély később indul, de a jogosultsági időd emiatt nem rövidül. A szünetelés alatt az Agentur für Arbeit nem biztosít, ezért ilyenkor rögtön fordulj a betegpénztáradhoz.
Ha közös megegyezéssel mész el, a szünetelés és a zárolás együtt is bekövetkezhet, és a zárolás miatt a jogosultsági idő is rövidül (lásd fent).
A német alapellátásnál (Grundsicherungsgeld, 2026. július 1. óta a Bürgergeld helyett) más szabályok szerint veszik figyelembe a végkielégítést.
Ha Magyarországon élsz, és legalább hetente hazajártál, a munkád megszűnése után csak Magyarországon kérhetsz ellátást, a magyar szabályok szerint (883/2004/EK rendelet 65. cikk). Ilyenkor a fenti német szabályok a segélyedre nem vonatkoznak.
Mire figyelj, mielőtt bármit aláírsz?
- A felmondás és a közös megegyezés csak papíron, saját kezű aláírással érvényes (BGB 623. §, 126. §).
- Ha a felmondást vitatni szeretnéd, arra a kézhezvételtől 3 heted van (KSchG 4. §). Ebben a Bundesagentur is tanácsadást javasol, például a szakszervezetnél.
- Közös megegyezés előtt kérdezd meg az Agentur für Arbeitot vagy egy tanácsadót, lesz-e zárolás.
- Jelentkezz munkakeresőként az Agentur für Arbeitnál legkésőbb 3 hónappal a munkaviszony vége előtt, vagy ha ennél később tudod meg, 3 napon belül (SGB III 38. §). Ha késel, egy hétre zárolhatják a segélyt (159. § (6)).
- Ingyen, magyarul, névtelenül is kérhetsz tanácsot a német szakszervezeti szövetség (DGB) Faire Mobilität tanácsadóitól: 0800 0005614 (hétfőtől csütörtökig 9–12 és 13–17 óra), tanacsadas@faire-mobilitaet.de.