Mennyi jár egy óra túlóráért Ausztriában?
Ausztriában minden túlóráért legalább 50% pótlék jár (AZG 10. § (1)). Ha pénzben kapod meg, a túlóra a rendes órabéred másfélszeresét éri. Ha szabadidőben kapod meg (Zeitausgleich), egy óra túlóráért másfél óra szabadidő jár.
A munkavállalói kamara (Arbeiterkammer, AK) szerint tilos az olyan megállapodás, amely a túlórát egy az egyben számolja el. A pótlék ilyenkor is jár, pénzben vagy több szabadidőben.
Így számolhatod ki, mennyit ér egy túlórád: a bruttó órabéred szorozva 1,5-tel. Például 14 € bruttó órabérnél egy túlóra 21 € bruttót ér. Tíz túlóra 210 € bruttó, vagy 15 óra szabadidő.
A pótlék alapja az egy munkaórára jutó rendes béred (Normallohn). A kollektív szerződés más számítási módot is előírhat (AZG 10. § (3)), és az AK szerint sok kollektív szerződés az éjszakai, a vasárnapi és az ünnepnapi munkára magasabb pótlékot ad.
Túlóra az, amit a rendes munkaidőn felül dolgozol. A rendes munkaidő általában napi 8 és heti 40 óra (AZG 3. §, 6. §). A törvény keretei között másképp is el lehet osztani, például rugalmas munkaidőnél (Gleitzeit) vagy több hétre átlagolt munkaidőnél (Durchrechnung). Ilyenkor a magad beosztotta, illetve az átlagba beleférő többletóra időjóváírás, nem túlóra (AZG 6. § (1a)). Amit a munkáltató rugalmas munkaidőnél a napi 8 vagy heti 40 órán felül rendel el, az túlóra (AZG 4b. § (5)).
Sok kollektív szerződés 40 óránál rövidebb heti munkaidőt ír elő. A kollektív szerződés szerinti munkaidő és a heti 40 óra közötti munka többletmunka (Mehrarbeit), nem törvényi túlóra. Hogy jár-e érte pótlék, és mennyi, azt a kollektív szerződés mondja meg.
A munkaidőtörvény (Arbeitszeitgesetz, AZG) nem mindenkire vonatkozik. Kimaradnak belőle például bizonyos vezető állású alkalmazottak, valamint a mezőgazdasági munkások és a háztartási alkalmazottak, akikre külön törvény érvényes (AZG 1. § (2)).
Ha külföldi cég küldött ki Ausztriába, a kiküldetés idejére legalább az a díjazás jár, amit a törvény vagy a kollektív szerződés a munkavégzés helyén a hasonló munkavállalóknak ad. Ez attól függetlenül így van, hogy melyik ország joga vonatkozik a szerződésedre (LSD-BG 3. § (3)). Kivétel, ha a munkáltatód vagy a cégcsoportja által külföldön gyártott berendezést szállítotok osztrák üzemnek, ennek a szerelését, üzembe helyezését vagy javítását ausztriai munkavállalók nem tudják elvégezni, és a munka Ausztriában összesen legfeljebb 3 hónapig tart (LSD-BG 3. § (5)). Építési munkánál a szabály az első naptól érvényes (LSD-BG 3. § (6)).
Hasznos volt? Ilyeneket küldünk levélben is.
Új magyar szakemberek a listán, friss állások és útmutatók, Ausztria magyarjainak. A levélben a munkaközvetítésünket is ajánljuk. Ingyenes, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
Dupla megerősítéses feliratkozás — a címedet csak a hírlevélhez használjuk. Adatvédelem
Pénz vagy szabadidő: ki dönti el?
Az alapszabály szerint a túlórát pénzben fizetik ki. Szabadidőt akkor kapsz helyette, ha erről megállapodtatok. Azt is előírhatja a kollektív szerződés vagy az üzemi megállapodás, hogy melyik jár (AZG 10. § (2)).
Az AK szerint a megállapodás lehet írásbeli vagy szóbeli, és a gyakorlatból is következhet. Ha például egy éven át szabadidőt kaptál a túlóráidért, nem kérhetsz hirtelen pénzt: erről előbb meg kell állapodnod a munkáltatóval. A kettőt keverni is lehet, például az alapórát kifizetik, a pótlékot pedig szabadidőben kapod, vagy fordítva: egy óra szabadidőt kapsz, a pótlékot pedig kifizetik (AZG 10. § (1)).
Azoknál a túlóráknál, amelyekkel napi 10 vagy heti 50 óra fölé kerülsz, te döntheted el, hogy pénzt vagy szabadidőt kérsz. Ezt minél előbb, de legkésőbb az elszámolási időszak végéig kell közölnöd (AZG 10. § (4)).
Ha a szabadidő időpontjáról nem állapodtatok meg előre, a törvény szerint a munkáltatónak a túlóra hónapjának végétől számított 6 hónapon belül kell kiadnia (átlagolt vagy rugalmas munkaidőnél az időszak végétől számítva). A 6 hónapos határidőtől a kollektív szerződés eltérhet (AZG 19f. § (2)).
Ha a szabadidőt a határidőn belül nem kapod meg, 4 héttel előre bejelentve magad jelölheted ki az időpontját, hacsak kényszerítő üzemi ok nem szól ellene. A szabadidő helyett pénzbeli elszámolást is kérhetsz (AZG 19f. § (3)).
Ha a szerződésedben túlóra-átalány (Überstundenpauschale) vagy mindent magában foglaló bér (All-in) szerepel, a béred a megállapodott túlórákat már tartalmazza. Az AK szerint ha hosszabb időszak, kétség esetén egy év átlagában többet túlóráztál, mint amennyit az átalány fedez, a többletért külön pénz vagy szabadidő jár. Ha kevesebbet, az átalány emiatt nem csökkenthető.
Mondhatok nemet a túlórára?
Bizonyos esetekben igen. Ha a túlórával a napi munkaidőd 10 óra, vagy a heti munkaidőd 50 óra fölé kerülne, indoklás nélkül visszautasíthatod (AZG 7. § (6)). Emiatt nem érhet hátrány, különösen a béredben, az előmenetelben és az áthelyezésnél. Ha a munkáltató emiatt mond fel, a felmondás a törvény szerint 2 héten belül megtámadható a bíróságon.
E határok alatt is van, amikor nem kell túlóráznod. A munkáltató csak akkor rendelhet el túlórát, ha a törvény megengedi, és a te méltánylást érdemlő érdekeid nem állnak vele szemben (AZG 6. § (2)). Az AK példái: gyerekfelügyelet vagy sürgős orvosi időpont. Az okodnak nagyobb súlyúnak kell lennie, mint a cég érdekének. Az AK azt javasolja, hogy előbb kérdezd meg az üzemi tanácsot, a szakszervezetet vagy a kamarát.
Felső határ is van. Megnövekedett munkaigény esetén hetente legfeljebb 20 túlóra megengedett. A napi munkaidő túlórával együtt legfeljebb 12, a heti legfeljebb 60 óra lehet, és 17 hét átlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát (AZG 7. § (1), 9. § (1), AK).
Rendkívüli esetben ezek a korlátok nem érvényesek, és a túlórát indoklás nélkül sem lehet visszautasítani: például ha életet vagy egészséget fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, vagy üzemzavart kell megszüntetni (AZG 20. §). A méltánylást érdemlő érdek ilyenkor is számít (AZG 6. § (2)).
Adómentes a túlórapótlék?
Részben igen. 2026-ban havonta az első 15 túlóra pótléka adómentes, de csak az alapbér 50%-áig, és havonta legfeljebb 170 €-ig (EStG 68. § (2), 124b. § 440. pont).
Ez a szabály 2026 végéig szól. A törvény mostani szövege szerint 2027-től havonta az első 10 túlóra pótléka adómentes, legfeljebb 120 €-ig (EStG 68. § (2)).
Ezen felül együttesen havi 400 €-ig adómentesek az éjszakai, a vasárnapi és az ünnepnapi munka pótlékai, az ezekhez kapcsolódó túlórapótlékok, az ünnepnapi munka díjazása, valamint a szennyeződési, a nehézségi és a veszélyességi pótlékok (EStG 68. § (1)).
Az adómentesség a pótlékra vonatkozik. A túlóra alapbére és a pótléknak a határ fölötti része a rendes szabályok szerint adózik (EStG 68. § (3)).
Ez az osztrák jövedelemadóra vonatkozik. Ha a béred nem Ausztriában adózik, a másik ország szabályai érvényesek.
Részmunkaidőben is jár pótlék?
Ha részmunkaidőben dolgozol, a szerződésed szerinti óraszám fölötti munka a teljes munkaidő eléréséig többletmunka (Mehrarbeit), afölött túlóra. A többletórákért 25% pótlék jár (AZG 19d. § (3a)).
Nem jár pótlék, ha a többletórákat ugyanabban a naptári negyedévben vagy egy másik rögzített háromhónapos időszakban egy az egyben szabadidővel kiegyenlítik. Akkor sem jár, ha rugalmas munkaidőnél a megállapodott munkaidőt az időszak átlagában nem lépted túl (AZG 19d. § (3b)). A kollektív szerződés ezektől eltérhet (AZG 19d. § (3f)).
Mi lesz a túlórával, ha kilépsz?
Nem vész el. Ha a munkaviszonyod megszűnésekor még van időjóváírásod, azt pénzben kell elszámolni. Ez a rendes munkaidőből gyűlt órákra és az olyan túlórára is érvényes, amiért szabadidő járna (AZG 19e. § (1)). Kivétel, ha a kollektív szerződés a felmondási időt a jóváírás mértékével meghosszabbítja, és a szabadidőt ez alatt kiveszed.
A rendes munkaidőből gyűlt jóváírásra 50% pótlék jár. Ez nem érvényes, ha fontos ok nélkül, azonnali hatállyal lépsz ki, és a kollektív szerződés is eltérhet tőle (AZG 19e. § (2)).
Kölcsönzött munkavállalóként ugyanez érvényes akkor is, amikor a kikölcsönzésed véget ér (AZG 19e. § (1)).
Meddig érvényesíthető a túlóra díja, és hol kérhetsz tanácsot?
- Az AK szerint a ki nem fizetett bér és túlóra főszabály szerint 3 év alatt évül el. A munkaszerződés és a kollektív szerződés ennél jóval rövidebb, akár néhány hónapos jogvesztő határidőt is tartalmazhat (Verfallsklausel).
- A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a ledolgozott órákról, a bérelszámoláson pedig fel kell tüntetnie a túlórákat (AZG 26. § (1), (7)).
- A munkaidő-nyilvántartásodat havonta egyszer ingyen megkaphatod, ha igazolhatóan kéred. Amíg a munkáltató ezt megtagadja, a jogvesztő határidők nem telnek (AZG 26. § (8), (9)).
- Az AK azt javasolja, hogy te is jegyezd fel pontosan a munkaidődet és a szüneteidet. Ehhez ingyenes alkalmazást is ad (AK Zeitspeicher).
- Tanácsot az üzemi tanácstól, a szakszervezettől vagy az Arbeiterkammertől kérhetsz. A kamarának abban a tartományban vagy tagja, ahol dolgozol.